Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A jegybank Monetáris Tanácsa az alapkamat 75 bázispontos (0,75 százalékpontos) csökkentéséről döntött március végi kamatdöntő ülésén. Az alapkamat mértéke így 8,25 százalékra csökken.
Az elemzők többsége 75 bázispontos vágást várt, de akadt, aki 100 bázispontost, és olyan is, aki 50 bázispontost.
A bizonytalanságot az okozta, hogy a Monetáris Tanács február végén a korábbi 75 bázispontos ütemről 100 bázispontos vágásra gyorsított. Ugyan a jegybank előzetesen kommunikálta, hogy ez az opció az asztalon van, illetve ezzel kapcsolatban nyilatkozatokkal tesztelték is a piacokat, a vágás nem sült el jól: a forint árfolyama lejtmenetbe kapcsolt, végül az euróval szemben csak a 400-as szintről fordult vissza.
Az árfolyam stabilizálásában valószínűleg szerepet játszott, hogy a gyengülésre reagálva a jegybank befektetői háttérbeszélgetéseken igyekezett tisztázni a várható – befutni szándékozott – kamatpályát.
Ez – ahogy azt a jegybank egyébként nyilvánosan is kommunikálta – úgy fest, hogy év közepén a kamatvágási ciklus 6,5 százalék körüli alapkamatnál állhat meg. További kamatvágások az év hátralévő részében kevéssé valószínűek, év végén is csak 6 százalék körüli alapkamat várható. Ezt az üzenetet a befektetők egy része a jelek szerint nem hallotta meg elég hangsúlyosan, illetve zavarra adhatott okot a 100 bázispontos vágás. Az biztos, hogy – különösen az év végére – a befektetők a jegybanki szándéknál jóval alacsonyabb alapkamatot, 5 százalékos szintet áraztak.
Az elhibázottnak bizonyult februári kamatvágás után így valószínűbb volt, hogy a Monetáris Tanács óvatosabb (75 bázispontos) vagy nagyon óvatos (50 bázispontos) tempót választ.
Pedig az alapvető folyamatok mellett még egy 100 bázispontos vágás belefért volna – persze a későbbiekben intenzívebb fékezéssel. Az infláció ugyanis a jegybank toleranciasávjába lassult, illetve egyéb külső és belső tényezők is jól alakulnak (például az energiaárak, külkereskedelmi egyenleg, folyó fizetési mérleg, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed megerősítette, hogy idén kamatvágások várhatók).
Igaz, az év hátralévő részében, különösen a második félévben enyhe gyorsulás várható a magyarországi inflációban. Eközben pedig a gazdasági növekedés minden bizonnyal lassabb lesz a korábban vártnál, immár a mindig optimista Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is 3 százalék alatti GDP-bővülésről beszél. A költségvetés összeomlott, a Pénzügyminisztérium szerint az idei hiány a GDP 2,9 százaléka helyett 4,5 százalék „lehet”. Az uniós hiánylimit 3 százalék, ez alá majd csak 2026-ban mérséklődhet a deficit.
Az Európai Bizottság részben feloldotta a jogállamisági-korrupciós vitában befagyasztott uniós támogatásokat, a kormány viszonya azonban továbbra sem felhőtlen a brüsszeli testülettel. Nem beszélve az Európai Parlamentről, amely egyenesen perrel fenyegette meg a Bizottságot a fenti döntés miatt.
A kilátások tekintetében a március végi kamatdöntés és az azt követő jegybanki kommunikáció kiemelten fontos, mert elkészült a jegybank makrogazdasági előrejelzéseket és elemzéseket tartalmazó Inflációs jelentésének friss kiadása. Ezt csütörtökön publikálják, de a fő prognózisokat már a kamatdöntés után nyilvánosságra hozzák, a hvg.hu-n is beszámolunk róla.
