Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Amikor februárban azt közölte a török jegybank, hogy 67,1 százalékon áll az éves drágulás, akkor vélhetően sok helyi reménykedett benne, hogy innentől már csak lefelé vezet az út. Nos, számításaikat keresztülhúzták, ugyanis a legfrissebb jelentések szerint márciusban egy év alatt
68,5 százalékos volt az infláció.
Mindez azt is jelenti, hogy egy hónap alatt 3,16 százalék volt a drágulás.
Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a jegybank célja, hogy egy egész évben legyen 3 és 4 százalék között az infláció, bár ez sem mindig jön össze.
Visszatérve a török adatra: a 3 százalék feletti havi megugrás csak az átlag, néhány ágazatban ennél is jóval jobban mozogtak az árak: az oktatásban 13 százalékkal, a kommunikációs szektorban 5,6 százalékkal, a vendéglátásban pedig 3,9 százalékkal volt drágább minden, mint egy hónappal ezelőtt.
Amennyiben pedig az éves adatot nézzük, úgy az oktatásban már 104 százalékos (!) inflációt mért a török jegybank, a vendéglátásban 95, az egészségügyben pedig 80 százalékosat.
Az ország pedig hiába küzd az inflációval: a török jegybank a leszorítás érdekében 45-ről 50 százalékra emelte az alapkamatot, ám ez is csak arra volt elég, hogy az utóbbi három hónap legalacsonyabb havi növekedését regisztrálhassák, ám igen messze van az egy számjegyű drágulástól, amit a kormány el szeretne érni. Emiatt az elemzők arra számítanak, hogy a közeljövőben tovább kell emelni a török alapkamatot.
Az inflációt ezzel szemben nagy részt az hajtja, hogy a kormány 2024-re megduplázta a minimálbért, és bár ennek hatása kezd kifutni, azért még mindig okoz kihívásokat Erdogan török elnök és persze népe számára.
