Magyarországon volt a második legnagyobb a GDP-arányos költségvetési hiány az Európai Unióban tavaly – derült ki az Eurostat jelentéséből.  

A jelentés szerint az euróövezetben a hiány 3,6 százalékra csökkent 2023-ban az egy évvel korábbi 3,7 százalékról, ugyanakkor az Európai Unió egészében 3,4 százalékról 3,5 százalékra emelkedett. 

Tavaly Ciprus, Dánia (mindkettő +3,1 százalék), Írország (+1,7 százalék) és Portugália (+1,2 százalék) kivételével valamennyi tagállam hiányt jelentett, a legnagyobb deficitet pedig Olaszország (-7,4 százalék), Magyarország (-6,7 százalék) és Románia (-6,6 százalék) érte el. 

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az euróövezetben a 2022. év végi 90,8 százalékról 2023 végére 88,6 százalékra, az EU-ban pedig 83,4 százalékról 81,7 százalékra csökkent. 

2023 végén a GDP-hez viszonyított államadósság aránya Észtországban (19,6 százalék), Bulgáriában (23,1 százalék), Luxemburgban (25,7 százalék), Dániában (29,3 százalék), Svédországban (31,2 százalék) és Litvániában (38,3 százalék) volt a legalacsonyabb, a legmagasabb pedig Görögországban (161,9 százalék), Olaszországban (137,3 százalék), Franciaországban (110,6 százalék), Spanyolországban (107,7 százalék) és Belgiumban (105,2 százalék) volt. A magyar államadósság 74,1%-ról 73,5%-ra csökkent. 

A magyar költségvetés idén is elszállóban van, ugyanis március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, vagyis a harmadik hónap végére összejött az egész évre tervezett hiány 92,8 százaléka. A magas hiány miatt 675 milliárdos megszorítást jelentett be Varga Mihály pénzügyminiszter a legutóbbi kormányinfón.

Erről és a magyar gazdaság idei kilátásairól a hvg360-on írtunk bővebben: