Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Felélénkült a határokon átnyúló élelmiszer-bevásárló turizmus, írja a G7. A lap a szlovákiai Révkomáromra fókuszálva arról számol be, hogy már viszonylag rendszeresen mennek a városba magyarok kimondottan élelmiszert és napi fogyasztási cikkeket vásárolni, és úgy számolgatnak, hogy ez anyagilag is megéri nekik.
És nem csak a határ közelében élők ruccannak át, hanem így tesznek az akár 100 vagy még több kilométer távolságra élők is. A G7 szerint járnak át vásárolni Révkomáromba Székesfehérvár vagy akár Dunaújváros térségéből is.
A cigaretta példájával élve: ha akció van Szlovákiában, akkor adott esetben 5-600 forintot is meg lehet spórolni egyetlen dobozon, vagyis 12-15 dobozzal akár le is lehet fedni egy 200 kilométeres oda-vissza út teljes üzemanyagköltségét. Egy dohányos ezen felül már minden más akcióban megvett terméket kiadáscsökkenésként élhet meg, míg mások a sörből vagy a sajtokból kiindulva számolnak hasonlóan.
A lap szerint a rendszeresen kijárók egyik általános közvélekedésének tűnik, hogy Szlovákiában nagyobbak a leárazások, illetve a kijárók közül szinte mindenki esküszik arra, hogy az esetek többségében a szlovák boltban kapható áruk minősége jobb, és ezért adott esetben még többet is hajlandó fizetni. A szomszédos ország vonzáskörzetének jelentős növekedése pedig azt jelenti, hogy a hazai boltok akár 80-100 kilométerről is tartósan elvesztik ezeknek a nagy bevásárlásoknak a bevételét.
Extrém példa: vannak, aki nem autóval, hanem tömegközlekedéssel mennek Révkomáromba, még távolról is. A magyar vasúton kedvezményesen vagy például országbérlettel amúgy is sokat utazó vásárló extra költség nélkül elmehet Komáromig vonattal, ahonnan helyi kisbuszjárat viszi át a szlovák oldalra. Ilyenkor persze nem tudnak annyit elpakolni, mint egy kocsi csomagterébe, vagyis a kisméretű, drága cikkekre kell koncentrálniuk.
