Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az előző év nehezebb időszakát követően nagyon beindult a lakossági hitelezés. Ezt támasztják alá az MNB áprilisi statisztikái is. De mégis mennyire jók az adatok, és mi lehet az oka a lakossági kölcsönök népszerűségének?
Rekordvolumen a személyi kölcsönöknél
Személyi hitelből 68,2 milliárd forint összegben kötöttek szerződést egyetlen hónap alatt, ami 11,7 milliárd forinttal haladja meg a márciusi 56,5 milliárd forintos értéket. Ilyen volumen még soha nem jött össze egyetlen hónap alatt. Ez 20,7 százalékos emelkedést jelent egyetlen hónap alatt, mindez annak fényében brutális, hogy már a március is rekordot hozott.
A nagy fellendülést részben magyarázhatja a kölcsönök átlagos THM (átlagos hiteldíjmutató) érdemi mérséklődése: áprilisban 17,94 százalék volt az átlagos THM, míg 2023 januárjában még 19,48 százalék volt a teljes hiteldíjmutató átlagos értéke. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a korábbi nagyon kedvező gazdasági környezetben – gyakorlatilag ilyen volt a teljes 2021-es év – a személyi hitelek átlagos THM-értéke 13 alatt volt, az akkori volumen mégis elmaradt a 2024. áprilisi értéktől.
Felpörgött a lakáshitelezés is
Áprilisban újra 100 milliárd forint fölé emelkedett a havi lakáshitel-volumen, sőt a pontos érték 121,2 milliárd forint lett. Ilyen havi volumennel utoljára 2022 júniusában találkozhattunk. A lakáshitelek népszerűségét sokkal jobban magyarázza a kamatcsökkenés: az áprilisi szerződések átlagos THM-értéke 7,03% volt, ilyen kedvező áron pedig utoljára szintén 2022 júniusában lehetett lakáscélú jelzáloghitelt felvenni.
Az eredmény érdemben köszönhető a támogatott lakáshitelek felfutásának is. Ez nagyrészt az új csok+ kölcsön indulásának tudható be. Áprilisban a támogatott hitelek szerződéses összege 36,3 milliárd forint volt, ez 7,76 milliárdos növekedést jelent egyetlen hónap alatt, ami 27,2 százalékos bővülés. Ugyanakkor a piaci hitelek is érdemben nőttek: 84,57 milliárd forint összegben kötöttek szerződést áprilisban, szemben a márciusi 69,04 milliárd forinttal.
A költségek csökkenését ugyanakkor a támogatott hitelek térnyerése nem magyarázhatja. Ezen kölcsönöknél az MNB ugyanis a normál, nem pedig a kedvezményes kamat alapján számolja ki a teljes éves költség mértékét. (Így számolva a támogatott hitelek drágábbak, mint a piaciak.) Vagyis a lakáshitelek árcsökkenését a piaci hiteleknél látott kamatcsökkenés magyarázza. Így pedig érthető, hogy a piaci kölcsönök volumene is érdemben emelkedett.
