Újra kiszámolták, hogy mennyire drága a magyar üzemanyag a szomszédos országokhoz képest

Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú benzin átlagára 610 forint volt, ez 10 forinttal, 1,7 százalékkal volt magasabb a régiós átlagértéknél. A szomszédos országokban az átlagár 616 forint volt, a magyar ár 1,0 százalékkal, azaz 6 forinttal volt alacsonyabb.

A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 618 forint volt, ami 19 forinttal, 3,2 százalékkal haladta meg a régiós 599 forintos átlagárat. A szomszédos országokban 619 forint volt a dízel átlagára, a magyar adat 0,2 százalékkal, azaz 1 forinttal volt ennél alacsonyabb – adta hírül kísérleti statisztikáját a KSH.

A 95-ös benzin átlagára Magyarországon 6 forinttal csökkent az előző heti adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a régiós átlag is mérséklődött, 6 forinttal. A szomszédos országokban a benzin átlagára 7 forinttal csökkent.

A gázolaj átlagára Magyarországon 5 forinttal csökkent egy hét alatt. A régiós átlagár 5 forinttal, a szomszédos országokban megfigyelt ár pedig 6 forinttal csökkent.

A legfrissebb adatok alapján Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában volt magasabb a benzin átlagára. Az előző heti adatokhoz képest Szlovákiában csökkent a legnagyobb mértékben, 14 forinttal a benzin ára. Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovénia esetében a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 5 százalékkal, Bulgária esetében pedig több mint 10 százalékkal maradt el a magyartól.

A dízelolaj heti átlagára Ausztriában, Horvátországban és Szerbiában meghaladta a magyar értéket, ugyanakkor Bulgáriában több mint 15 százalékkal kisebb volt annál. Szlovénia és Szlovákia kivételével a régió összes országában csökkent a dízel átlagára az előző héthez képest. Szerbiában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű, 14 forintos csökkenés.

A kormány – azon belül is a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium – az év eleje óta küzd az üzemanyagárakkal; vagyis igyekszik rávenni a kereskedőket, hogy tartsák az áraikat maximum „a régiós átlagon” – a tárca valamiféle megállapodásra szokott hivatkozni, de ilyenről a kereskedők nem tudnak, valójában egy újabb árstoppal zsarolja őket a kormány.

Az sem egyértelmű, mit kellene régiós átlagnak tekinteni, illetve hogyan kellene figyelembe venni az egyes országokban eltérő gazdasági és árazási gyakorlatokat.

• A KSH a miniszter felszólítására először az EU-s ár-összehasonlítás alapján közölt egy statisztikát a tágan vett régióra (beleértve az olcsóságával kilógó, ráadásul Magyarországgal nem határos Bulgáriát és Lengyelországot).
• Majd a minisztérium belátta, hogy legfeljebb a szomszédos országokhoz érdemes viszonyítani, azóta ezt az átlagot is számolja a KSH.
• A minisztérium újabban nyitottnak tűnik arra, hogy havi átlagokat nézzenek, a heti ingadozások ugyanis a statisztikai adatfelvétel és a piaci sajátosságok miatt megtévesztők.

„Érdemi párbeszéd indult el a minisztériummal, de az adatközlésnek még vannak gyengeségei” – mondta nemrégiben Ratatics Péter, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke, egyben a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója a Népszavának adott interjújában. Arra a kérdésre, tettek-e tavaly olyan ígéretet, hogy a hazai tarifaárátlagok nem nőnek a térségi átlag fölé, úgy felelt: inkább „közös értés alakult ki” abban, hogy „az ország és a kereskedők egyaránt a térségi szinten versenyképes hazai üzemanyagárakban érdekeltek”. A kérdésben megfogalmazott ígéretet Ratatics viszont soha nem tett sem szóban, sem írásban, már csak azért sem, mert az komoly versenyjogi aggályokat vetne fel.

Ratatics szerint az az észszerű, ha az árak tekintetében az ország egészét nézik, hiszen nincsenek szabályozott üzemanyagárak. A piac a nagy láncoktól a kis, családi üzemeltetésű benzinkutakig több ezer szereplős, „ezen belül a tarifáit mindenki a saját üzleti céljai szerint szabja meg” – fogalmazott az igazgató. Az olyan nagyobb cégek, mint a Mol árképzését (amely a nagykereskedelmi piac 70, a kiskereskedelem 30 százalékát képviseli) követhetik a többiek, a vállalat lépései sok kút számára meghatározók. „Értelemszerű tehát, ha a Mol árpolitikáját sok üzemeltető irányadónak tekinti” – mondta a MÁSZ elnöke.