Új törvényjavaslatot nyújtott be a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek célja, hogy az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét az iparügyekért felelős miniszter jelölje ki. Utóbbi miniszter a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről intézkedő hatályos kormányrendelet szerint maga a nemzetgazdasági miniszter.

Vagyis: Nagy Márton saját kezűleg akarja kijelölni, hol lehessen Magyarországon akkubontó.

A hétfőn benyújtott törvényjavaslat a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt módosítaná, annak 16. paragrafusát egészítené ki ezzel:

(E törvény alkalmazásában:)
„1a. akkumulátor hulladékfeldolgozó üzem: az elektromos meghajtású gépjárműben használt ipari akkumulátorral, annak hulladékával és az akkumulátorgyártás gyártási hulladékával kapcsolatos újrafeldolgozási tevékenységet ellátó létesítmény;”

A 18. paragrafust pedig ezzel:

„(4) Az akkumulátor hulladékfeldolgozó üzem helyszínét az iparügyekért felelős miniszter rendeletben jelöli ki. A kijelölés feltétele, hogy a helyszínen legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás valósuljon meg.

(5) A kijelölés 5 évig érvényes.

(6) Az akkumulátor hulladékfeldolgozó üzem létesítéséhez szükséges környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és más hatósági eljárások lefolytatására a (4) bekezdés szerinti kijelölést követően kerülhet sor.”

A 225. paragrafus tervezett bővítménye pedig ez a bekezdés:

„(5a) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az akkumulátor hulladékfeldolgozó üzem helyszínét rendeletben állapítsa meg.”

A törvényjavaslatot 2024. szeptember 17-ig társadalmi egyeztetés keretében a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail-címen lehet véleményezni.

Amennyiben a módosítást megszavazzák, akkor a kihirdetését követő napon lép majd érvénybe.

Ahogy az elmúlt hetekben többször is megírtuk, az akkubontás és az akkumulátorok újrahasznosítása lehet a magyar kormány következő nagy projektje az akkumulátorgyárak felfuttatása után. A kormány ezen a területen is ázsiai társaságokkal működne együtt, de itt most, legalábbis egyelőre, nem Kína lehet az abszolút befutó.

Nagy Márton ugyanis még augusztus végén egy, az iparágban éllovas dél-koreai cég vezetőivel tárgyalt a témában Budapesten. Akkor derült ki az is, hogy az akkubontóprojekt igencsak sürgős a kormánynak, mivel a miniszter azt mondta, „legkésőbb 2027-ig gondoskodni kell arról, hogy a világ legjobb technológiája álljon rendelkezésre Magyarországon, amely biztonságos és környezettudatos megoldást biztosít a nagy mennyiségű használt akkumulátor újrahasznosítására, a feldolgozott akkumulátorokból kinyerhető hasznos nyersanyagok újrafelhasználására”.

Ahhoz pedig, hogy ez megvalósuljon, Nagy szerint

még idén el kell dönteni, hogy mely vállalatok, mely helyszíneken kezdhetik meg a beruházások megvalósítását.

A helyszínekről tehát maga döntene, a vállalatok esetében nem ilyen egyszerű a helyzet. Nagy ugyanis szeptember elején, amikor újabb kínai hitelekről is tárgyalt, már kínai társaságoknál vendégeskedett Pekingben, „megismerésük és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása céljából”.

Tehát egyelőre Dél-Korea és Kína is versenyben van azért, hogy partner lehessen az akkubontás és -újrahasznosítás magyarországi felpörgetésében. A hazai cégek közül pedig a Mol volt az, mely már előre jelezte, hogy „aktívan” érdekli a téma, mert „a hulladékgazdálkodási koncessziójuk miatt adódik a természetes kapcsolódási pont”.