Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az uniós menekültügyi szabályok megsértése, illetve az együttműködés teljes elmulasztása miatt egyszeri 200 millió eurós, továbbá napi 1 millió eurós bírságot kapott Magyarország. A fizetési határidő lejárt, a kormány a füle botját sem mozgatja.
Szeptember 17-én lejárt a határidő a 200 millió eurós, nagyjából 80 milliárd forintnyi uniós pénzbírság megfizetésére – emlékeztet a Népszava. Az Orbán-kormány eddig kapott haladékot az Európai Bizottságtól (EB), hogy átutalja a pénzt az uniós kasszába. A büntetést azért kapta, mert nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) korábbi ítéletét, amely arra kötelezte, hogy hozza összhangba a magyar migrációs és menekültügyi rendszert az uniós előírásokkal. A bírói testület ezért június 13-án egy összegben 200 millió euróra büntette az Orbán-kormányt, és előírta, hogy a döntése megszületésétől a jogsértés megszüntetéséig tartó időszak alatt fizessen naponta egymillió eurót, azaz négyszázmillió forintot.
A keddi határidőig csak az átalányt kellett volna kifizetni, a napi bírsággal kapcsolatban a hatóságok fizetési felszólítást nem, csak levelet kaptak Brüsszeltől, amelyben az uniós testület arról érdeklődik, sikerült-e megszüntetni a bíróság által nehezményezett a jogsértést. A kormány egyelőre erre sem válaszolt.
Ha nem fizeti ki a 200 milliós pénzbírságot, az EB napokon vagy heteken belül megkezdi a kamatokkal terhelt összeg levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta, technikailag nincs jelentősége, hogy a magyar állam fizet, vagy pedig a bizottság levonja az összegeket a Budapestre indított utalásokból.
A Bíróság az ítéletében megállapította: Magyarország nem tette meg a 2020. évi ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól.
Ezzel a kötelezettségszegéssel Magyarország a többi tagállamra hárít olyan feladatokat, amelyek pénzügyi vonatkozással is rendelkeznek, vagyis jogellenes magatartásával más államoknak okozott kiadásokat.
Mivel e kötelezettségszegés az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül, a Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezte.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Soha ennyi ígéret nem hangzott el még a pártvezetőtől, mint Nagykanizsán. A részletek ugyan még homályban maradtak, de kiderült, hogyan készülnek a forró őszre Magyar Péterék.
Ha a politikai ellenfelét cigányozva, zsidózva bélyegzi meg valaki, okkal felháborodást vált ki. Ha a fogyatékkal élőkhöz hasonlítja, nincs tiltakozás. Hogy éli meg ezt az, aki tényleg fogyatékkal él?
Az egészségügyi államtitkár anyja egyszer megpofozta Gyurcsányt.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.