Hazánk átfogó stratégiai együttműködési programot indít a Kongói Demokratikus Köztársasággal – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, az afrikai ország elnökével, Félix Tshisekedivel folytatott tárgyalást követően adott sajtónyilatkozatában.

A magyar kormányfő kiemelte: soha korábban a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke nem járt Magyarországon, ezért Félix Tshisekedi látogatása bátran mondható történelmi jelentőségűnek.

Afrika jelentőségét nem lehet túlbecsülni, ez a kontinens óriási szerepet fog játszani a jövőben, az egész világ jövőjében – hangsúlyozta, hozzátéve: az előrejelzések szerint a következő húsz évben sok százmillió fővel nő majd Afrika lakossága.

Olyan óriási embertömegről beszélünk, amelyet európai fejjel nehéz elgondolni, hiszen Európában csökken a lakosságszám. Ennyi embert ellátni, oktatást biztosítani, munkahelyet adni, egészségügyi ellátást szervezni példátlan kihívás Afrika számára – közölte.

Hozzátette, Magyarország szerint átfogó Afrika-fejlesztési stratégiára van szükség, és saját részünket meg is indítjuk ebben a fejlesztési programban.

Orbán Viktor elmondása szerint Félix Tshisekedivel hétfőn egy átfogó stratégiai együttműködési program elindításáról állapodtak meg, amely egy gazdasági, egy infrastruktúrafejlesztési és egy oktatási pillérre épül majd.

Felidézte azt is, hogy a magyar-kongói kapcsolatok nem most indultak el: Magyarországnak Szerbiával közösen már van közös külképviselete Kinshasában, és kiadták az engedélyt a kongói képviselet megnyitására Budapesten.

A magyar-kongói együttműködés “gazdasági zászlóshajójaként” emelte ki azt a 600 millió dolláros, magyar vezetésű és részben magyar finanszírozású út- és hídépítési beruházást, amely Kongót köti majd össze Zambiával.

Magyarország a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával rendelkezik – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, rámutatva: jelenleg a világ negyedik, jövőre pedig a világ második legnagyobb gyártója leszünk. Az ehhez szükséges nyersanyagok, különösen a kobalt éppen Kongóból származik, ezért ezen a téren egy háromoldalú együttműködésre is lehetőség nyílik majd – jegyezte meg.

Közel vagyunk egy megállapodáshoz a mezőgazdaság modernizációjáról, amelyben Magyarország a vetőmagtermelésben, a tej-, valamint az élelmiszerfeldolgozásban tud szerepet vállalni – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a két ország várhatóan meg tud állapodni a vízgazdálkodás területén is.

Felidézte, hogy a Hungary Helps ügynökség tizenkét fejlesztési és humanitárius programot hajtott végre Kongóban, valamint hogy a magyar egyetemek négy éve magyar állami ösztöndíjjal kongói hallgatókat is fogadnak.

Orbán Viktor rámutatott: a Kongói Demokratikus Köztársaság nemcsak mérete, rendkívül gazdag nyersanyag-lelőhelyei miatt fontos, hanem politikája, a térségben betöltött stabilizáló szerepe miatt is. Magyarország ezt nagyra értékeli, ezért együttműködik a Kongói Demokratikus Köztársasággal a nemzetközi szervezetekben, és támogatja Kongó jelölését az ENSZ Biztonsági Tanácsába is – közölte Orbán Viktor.

Arra azonban nem utalt a magyar miniszterelnök, hogy a Freedom House 2022-es jelentése az országot a „nem szabad” kategóriába sorolta. Az ország politikai életét az elmúlt években megbénította, hogy vezetése manipulálta a választási rendszert, amely a gyakorlatban nem biztosítja a választások átláthatóságát. Jellemzőek a tömeges csalások és szabálytalanságok, valamint a szavazók elnyomása, megfélemlítése. Az ellenzéki pártok és a civil társadalom gyakran kritizálja a Nemzeti Választási Bizottságot (CENI) és az Alkotmánybíróságot a függetlenség hiánya és az elnök támogatása miatt.