A szolgáltatások exportja mentette meg a magyar gazdaságot azokban az időszakokban, amikor a termékexport bezuhant, olvasható ki a GKI Gazdaságkutató friss elemzéséből, mely a magyar szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegét vizsgálja.

2020-ban és 2021-ben a koronavírus okozta lezárások miatt a szolgáltatások export és import értéke is stagnált. 2022-től kezdődően a szolgáltatások esetében a negyedéves export értéke (+34%) gyorsabban növekedett, mint az import (23%). A legnagyobb szereplő mind az export, mind az import oldalon az üzleti szolgáltatás (ami a szolgáltatói export 43%-át, míg az import 54 %-át tette ki 2022 I. – 2024 II. közti időszakban), a legnagyobb exporttöbbletet biztosító szektorok pedig a turizmus és a szállítási szolgáltatások (előbbi az exporttöbblet 34, utóbbi 29%-át tette ki) voltak.

A termékexport (elsősorban a gépek és szállítási eszközök, valamint a feldolgozott termékek) gyengélkedése problémát jelent a magyar gazdaság számára. Szerencsére a termékimport jobban mérséklődött, aminek két összetevője van: a csökkenő energiaárak és az energiahordozókon kívüli importvolumen visszaesése. Magyarország szempontjából az utóbbi jelent problémát, ugyanis ez a lakossági fogyasztás lassú növekedésének és az exportra termelő „import intenzív” vállalatok gyengélkedésének jele.

Ugyan a termék külkereskedelem volumene és összértéke messze meghaladja a szolgáltatásokét, utóbbi jelentősége mégis elvitathatatlan a magyar külkereskedelmi mérlegben, szögezi le a GKI. A szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege a vizsgált időszak során végig többlettel rendelkezett, aminek nagy szerepe volt abban, hogy a magyar külkereskedelmi egyenleg 2020 óta, két negyedévet leszámítva, végig pozitív volt. És ebből négy negyedévben csak a szolgáltatások miatt maradt pozitív.

A GKI szerint összefoglalva elmondható, hogy a termékexport gyengélkedését a szolgáltatások ellentételezték, ezzel javítva a külkereskedelmi egyenleget. A Gazdaságkutató arra a következtetésre jut, hogy erre a trendre alapozva

a támogatások miatt idetelepülő, jellemzően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató és/vagy alacsony hozzáadott értéket termelő vállalatok (mint pl. az akkumulátor gyárak, elektromos autó összeszerelő üzemek) helyett az egyre nagyobb számú diplomás számára szükséges munkahelyeket kellene (jelentősen kevesebb állami támogatás felhasználásával) Magyarországra vonzani.

Ezt a teljes gazdaságpolitikai fordulatot a GKI szerint mihamarabb végre kell hajtani, ahogy erre a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet. Szerintük ez hozhat termelékenységi fordulatot, amely alapja lehet a bérfelzárkózásnak.

(Nyitóképünkön az iváncsai SK On akkumulátorgyár.)