szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az NGM szerint a SZÉP-kártya használata erősítette a keresletet a turizmusban és a vendéglátóiparban, azt viszont már nem teszik hozzá, hogy néhány hete Nagy Márton még arról beszélt: a magyarok külföldön költik el a pénzüket.

Az év első nyolc hónapjában a SZÉP-kártya-feltöltések összértéke meghaladta a 294 milliárd forintot, ami 12,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nyár folyamán közel 100 milliárd forintot ért el a feltöltések összértéke, a költések összege meghaladta a 133 milliárd forintot, 8,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Augusztus végén a SZÉP-kártyákon összesen 96,5 milliárd forint állt rendelkezésre, míg tavaly augusztus végén 77,7 milliárd forint volt elérhető.

A tárca kiemelte: a turizmus idén is rekordszinten teljesít, soha annyian nem nyaraltak Magyarországon, mint ebben az évben. Az év első nyolc hónapjában a hazai szálláshelyek 31,5 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 5,5 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, a vendégek száma pedig 10,7 százalékkal haladta meg a 2023. január–augusztusban mértet – ismertették.

Az NGM új bűnbakot talált a gazdaság és a költségvetés bajaihoz: a kínai Temut

A gazdasági minisztérium szakemberei magyarázzák a bizonyítványt, miért nem hordják az emberek a pénzüket a sarki kisboltba.

Az NGM szerint „ezt a 2023. szeptember óta folyamatosan növekvő reálbérek és a lakosság óvatossági motívumának fokozatos enyhülése teszi lehetővé”, miközben nyár végén Nagy Márton arról beszélt: azért olyan alacsony Magyarországon a fogyasztás, mert a magyarok külföldön nyaralnak, és külföldi boltokban költik el a pénzüket.

A vendégéjszakák növekedése pedig leginkább a külföldi turisták növekvő számával magyarázható. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024. január–július között az előző év azonos időszakához képest a magyarok mindössze 1,9, a külföldiek viszont 11 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken.

Nagy Mártonék szerint a magyarok nem csórók, hanem spórolósak

Hiába éltek a magyarok a fogyasztási szintjük alapján a legrosszabbul az egész EU-ban, a gazdasági minisztérium szerint ezt nem lehet „szegénységnek” nevezni, mert a háztartások megtakarításra is fordítják a jövedelmüket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!