Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Már negyedik éve folyamatos a fejlődés Magyarországon a Mastercard Digitális fizetési indexe szerint, amely számszerűsíti a digitális pénzügyi ökoszisztéma fejlődését. Az index három pillérből áll: az infrastruktúra, a tudás és a használat. E három fő pillér összegzése 2023-ban százból 62 pontot ér, amely egypontos növekedést jelent 2022-höz képest.
Az infrastruktúrában például hagyományosan jól teljesít a magyar piac, a pillér azonban így is előrelépést mutat. Jelenleg több bankkártya van forgalomban Magyarországon, mint az ország lakossága és ez a bankszámlákra is igaz. Az amúgy is fejlett infrastruktúrát tovább javította a különböző fizetési megoldások fokozott terjedése, mint a viselhető okoseszközök vagy a QR-kódos fizetések támogatottsága, de az is sokat segített ezen, hogy minden kereskedelmi bank elérhetővé tette a fizetési kérelem szolgáltatást, amit a legtöbben a Revolutról ismerhetnek.
Az egyre fejlődő technológia azonban kéz a kézben jár azzal, hogy a tudás pillérnél magasabbra kerül a léc, a felmérések során ezt egyre nehezebb a megkérdezetteknek megugraniuk, így a tudás pillér mutatója az előző évhez képest egy ponttal csökkent. Ez a tényező ugyanis azt méri, hogy a lehető összes információból mennyivel rendelkezik az alany, így egyre több elérhető tudással kell bírnia és az évek során ezt a tudást folyamatosan bővítenie kell. Annak pedig a számokban is megfigyelhető következménye van, hogy nehéz lépést tartani az újonnan megjelenő technológiákkal. Míg a tudást mérő teszten a felülteljesítők aránya nem változott, addig az átlagtól négy százalék visszacsúszott az alulteljesítők közé. Ami pedig a demográfiai eloszlást illeti a csoportok közt, ahogy az várható, a rosszabbul teljesítők között legnagyobb arányban az alacsonyabban iskolázottak, a vidékiek és a szegényebbek vannak jelen.
Kártyabiztonság
A tudás pillérét azonban nemcsak az objektív tudás komponense alkotja, hanem a szándék is ebben a tényezőben szerepel, amelyet a digitális fizetési módok vélt kényelme és biztonsága, valamint az innovációra való nyitottság befolyásol. A megkérdezetteknél két fizetési lehetőség mutatott ugrásszerű javulást, a mobiltárcás fizetés offline és az online fizetés mentett kártyaadatokkal, azonban a leginkább biztonságos fizetési módnak továbbra is a készpénzhasználatot tartják.
Mikor a tudásról esik szó, nem lehet figyelmen kívül hagyni a kiberbűnözést, amely a csalók egyre kedveltebb pénzszerzési formája. A megkérdezettek fele már találkozott kiberbűnözéssel, vagy maga vagy közeli ismerőse, családtagja volt áldozata csalásnak. A felmérés alapján azonban az emberek harmada nem tudja, mit kell ilyenkor tenni, 15 százalékuk egyesen azt gondolja, hogy a kártyatársasággal kell felvenni a kapcsolatot. Ez is jelzi, hogy nagy szükség van a megfelelő oktatásra, az ilyen helyzetek ugyanis még újszerűek az emberek számára, így nem tudják, mi a teendő. Nem úgy például akkor, ha ellopják a kártyájukat, ebben az esetben 90 százaléknál is többen tudták, hol kell letiltani azt.
A harmadik pillér, a használat pedig az infrastruktúrához hasonlóan két ponttal nőtt, ezt a változást a jó infrastruktúra és a növekvő szándék generálja. A szándékhoz hasonlóan itt is a mobiltárcás fizetés ugrott nagyot, 2020 óta ez tizenhét százalékponttal nőtt. A használat pillér mutatójának emelkedése azért is meglepő, mert ezt az is akadályozta, hogy enyhén csökkent a digitálisan kapott jövedelem, a szokás pedig egyszerű, aki készpénzben kapja fizetését, az úgy költi el, aki pedig digitálisan, az hajlamosabb így is fizetni.
