Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Átlagosan 6,7 százalékkal drágábbak az ingatlanok most, mint egy évvel korábban, Budapesten pedig 9,1 százalékkal nőttek az árak tavaly szeptember óta – derül ki az ingatlan.com frissen kiadott lakásárindexéből. A drágulás még gyorsul is az egy hónapja mérthez képest, augusztusban ugyanis országosan 6,5, Budapesten 8 százalék alatti éves áremelkedést mértek. (Az infláció eközben az épp ma reggel kiadott adat szerint ennél sokkal kisebb, 3 százalékos – abba a lakásárak nem tartoznak bele.)
Eddig az észak-alföldi régióban drágultak legjobban az ingatlanok, szeptemberben viszont a budapesti lakáspiac vette át a vezetést. A fővárosi átlagos négyzetméterárak már 1,07 milliónál járnak. Az ország legdrágább helye a pesti Belváros, 1,73 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Budapest legolcsóbb kerülete Pesterzsébet, négyzetméterenként 714 ezer forintos átlagárral.
A legdrágább vidéki város Debrecen, 839 ezer forintos átlagos árszinttel, a legolcsóbb pedig Salgótarján, ahol 282 ezer forint a négyzetméterárak átlaga.
2025-ben ennél sokkal nagyobb, legalább 10-15 százalékos lehet a drágulás az ingatlan.com szerint. Akkor ugyanis a kormányt terve szerint ezermilliárdos nagyságrendben jelenhetnek meg nyugdíjpénztári megtakarításokban és állampapírban tartott pénzek az ingatlanpiacon. A szokásos éves lakáspiaci forgalom harmadának-negyedének megfelelő pénzeső főként Budapesten és a nagyvárosokban csapódhat le, ami tovább fokozhatja az áremelkedés ütemét – értékelte a helyzetet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
