Tovább lassult az infláció idén szeptemberben – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. Egy hónapja 3,4 százalékon állt a mutató, a legfrissebb szám szerint pedig szeptemberben a fogyasztói árak 3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve ilyenkor. Ennél alacsonyabb utoljára 2021 januárjában volt az infláció.

Egy hónap alatt, augusztusról szeptemberre csökkent is az átlagos árszint, 0,1 százalékkal.

A Magyar Nemzeti Bank célja pont ezt a 3 százalékos inflációt elérni, ezt 2020 októberében sikerült legutóbb telibe találni, majd utána egy picit még lejjebb is ment, amikor a Covid alatti leállások miatt az egész világon lefelé mozgott az infláció. De annál, hogy tizedszázalékra pontosan behozzák-e háromra a mutatót, fontosabb az, hogy a 2-4 százalékos jegybanki toleranciasávban legyen. Ez a nagy infláció korszaka után idén januárban sikerült először, az első fél évben maradt is a jó sávban, majd júliusban kicsúszott onnan, de augusztusra visszatért, és most is maradt ott.

Részletesen a következőképp nézett ki az árak változása szeptemberben:

• az élelmiszerek ára átlagosan 3,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor,
• a szolgáltatások 8,4 százalékkal drágábbak,
• az alkoholos italok és a dohány ára 3,9 százalékkal nőtt,
• a ruháké 3,3 százalékkal,
• a tartós termékek 0,2 százalékkal olcsóbbá váltak,
• az „egyéb termékek” kategória, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 2,5 százalékkal olcsóbb lett,
• a háztartási energia pedig 5 százalékkal olcsóbb a KSH szerint, mint egy éve.

Európai összehasonlításban ez még mindig nem az „igazi”. Az Eurostat eddig 21 ország szeptemberi adatát tette közzé, ezek közül csak háromnak – Belgiumnak, Hollandiának és Észtországnak – nagyobb az inflációja, mint a miénk, illetve valószínűleg a román és a lengyel szám is magasabb lesz, amint kijön onnan a végleges adat.

A mostani adat azért is lehet ilyen jó, mert a benzin sokkal olcsóbb lett. Tavaly szeptemberben egy liter benzin 650 forint volt, ugyanennyi gázolaj 664 forintba került, idén 588, illetve 594 forintos árakat mért a KSH. Azaz az üzemanyagok együtt 9,5 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly ilyenkor voltak, az idén augusztusinál pedig 3,7 százalékkal – ez jókora részét magyarázza az alacsony inflációnak. Ez úgy húzta le mínuszba az egyéb termékek, üzemanyagok árváltozását, hogy közben a csoport másik fontos összetevője, a gyógyszerek 6 százalékkal drágultak is. A baj mindezzel az, hogy a változás jelentős része nem a magyar gazdaságpolitikától függ, úgyhogy nem az itthoni döntéseken múlik, hogy milyen szinten marad az ár.

Az elmúlt nagyjából egy évben már nem az élelmiszerek ára húzta fel igazán az inflációt – ehhez képest fontos változás, hogy újra felfelé indultak az élelmiszerárak. A HVG bevásárlókosarában azt tapasztaltuk, hogy nem a 2022-eshez hasonló drámai szinten, de már érezhetően nőnek az árak, a KSH adatai pedig ezt alátámasztják. Egyetlen hónap alatt, augusztusról szeptemberre 1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, tavaly szeptemberhez képest pedig 3,7 százalékkal. Ilyen gyors élelmiszer-drágulást éves szinten tavaly decemberben, havi alapon idén januárban mértek utoljára.

Ezen belül a liszt 32,9, a tej 13,8, az étolaj 6,7 százalékkal drágult, olcsóbb lett viszont a tojás, a baromfihús vagy épp a tejtermékek, 3,5; 2,4, illetve 1 százalékkal. Augusztus óta legjobban a tej és a vaj, illetve vajkrém ára szállt el, egy hónap alatt 6,9, valamint 5 százalékkal.

Most már hónapok óta a szolgáltató szektor az, amely a leginkább húzza felfelé az inflációt, itt 8,4 százalékos volt az átlagos drágulás egy év alatt. Ez az a szektor, ahol a leginkább emelni kellett a béreken ahhoz, hogy meg tudják tartani a dolgozókat, ráadásul előbb a Covid, utána az energiaválság alatt visszaesett a kereslet, úgyhogy sokan egyszerűen képtelenek lennének alacsonyan tartani az áraikat, ha nem akarnak bezárni. 10 százalék fölött drágult a lakbér (10,7), az autópályadíj, járműkölcsönzés és parkolás együtt számolva (10,6), valamint a társasházi közös költség (10,5) is, de a testápolási szolgáltatások 9,9 vagy a lakáskarbantartás 8,6 százalékos drágulása is fájdalmas.

Mostanában sok hír szól a gyenge forintról, ez pedig szintén nem segít – de szeptemberben ebből még nem volt akkora dráma. A hónap nagy részében 392-397 forint körül mozgott egy euró ára, míg tavaly szeptemberben 382-393 között volt az árfolyam. Egy ilyen változás beépül mindennek az árába, amit külföldről hoznak be, vagy aminek az alapanyagai külföldről érkeznek, hiszen a kereskedő euróban (vagy más külföldi devizában) fizet érte, úgyhogy a forint gyengülése automatikusan emeli az árat. Ez a tartós cikkeknél számít leginkább: ebben a csoportban azért jöhetett csak ki most is árcsökkenés, mert a használt autók 6,1 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly, de közben az új autók ára 6,3 százalékkal nőtt, a szobabútoroké 2,5, az egyéb bútoroké 2,2 százalékkal.

És persze továbbra is ott van az, hogy a KSH sok vitára alapot adó módszertana szerint az energiaárak csökkenők, miközben valójában az ár nem változik. Ezt úgy hozzák ki, hogy egyre többen maradnak a kedvezményes rezsit biztosító fogyasztási határ alatt, így a vezetékes gáz 9,4, az áram 1,3 százalékkal jön ki olcsóbbnak a statisztikában, mint egy éve ilyenkor.

És most hogyan tovább?

Az elemzők abban azért egyetértenek, hogy az év utolsó hónapjaira 4 százalék fölé fog nőni újra az infláció, de minden bizonnyal 5 százalék alatt marad. Ebben a bázishatás miatt egészen biztosak: tavaly október és december között lefelé mentek az árak, úgyhogy az év végén alacsonyabb árszinthez kell majd viszonyítani, mint most.

Az MNB a nemrég kiadott Inflációs jelentésében megemelte a 2025-re adott becslését: már nem 2,5-3,5 százalékos inflációt vár jövőre, hanem 2,7-3,6 százalékosat. Ennek a legfontosabb oka az, hogy a kormány megemelte a pénzügyi tranzakciós illetéket, ami természetesen begyűrűzik az árakba, már idén is 0,1 százalékponttal megdobja az éves inflációt, de lassú folyamatról van szó, úgyhogy jövőre már 0,2-0,3 százalékponttal fogja.

Ennél is nagyobb gondot jelent a maginfláció (amely úgy jön ki, hogy a rövid távon nagyokat ingadozó tételeket kiveszik a számításból, így a benzint is), az ugyanis már most is féléves csúcsot jelentő 4,8 százalékosra nőtt, és a jegybank szerint jövőre is csak 3,2-3,8 százalékra esik le. És persze most még nem tudhatjuk, mekkora osztogatást terveznek majd a politikusok, amint közeledni fog a kampány – most nagy mozgástér nincs erre, ráadásul emlékezetes, hogy a 2022-es nagy drágulás egyik fő oka az volt, hogy a választás előtti fél évben kétezer milliárd forintot szórtak a nép közé. De mivel a politikai hasznát meghozta, és újraválasztották a kormányt, aggódva figyelhetjük, ezúttal lesznek-e hasonló tervek.