Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Csupán 3 százalék volt az infláció idén szeptemberben – számolt be a KSH. A kedvező változást azonban szinte egymagában az magyarázza, hogy a benzin majdnem 10 százalékkal olcsóbb a tavalyinál: ez elfedi azt, hogy az élelmiszerek hónapok óta nem látott tempóban drágulnak, hogy a szolgáltatásoknál is komoly az áremelkedés, és hogy a maginfláció féléves csúcson jár.
Tovább lassult az infláció idén szeptemberben – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. Egy hónapja 3,4 százalékon állt a mutató, a legfrissebb szám szerint pedig szeptemberben a fogyasztói árak 3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve ilyenkor. Ennél alacsonyabb utoljára 2021 januárjában volt az infláció.
Egy hónap alatt, augusztusról szeptemberre csökkent is az átlagos árszint, 0,1 százalékkal.
A Magyar Nemzeti Bank célja pont ezt a 3 százalékos inflációt elérni, ezt 2020 októberében sikerült legutóbb telibe találni, majd utána egy picit még lejjebb is ment, amikor a Covid alatti leállások miatt az egész világon lefelé mozgott az infláció. De annál, hogy tizedszázalékra pontosan behozzák-e háromra a mutatót, fontosabb az, hogy a 2-4 százalékos jegybanki toleranciasávban legyen. Ez a nagy infláció korszaka után idén januárban sikerült először, az első fél évben maradt is a jó sávban, majd júliusban kicsúszott onnan, de augusztusra visszatért, és most is maradt ott.
Részletesen a következőképp nézett ki az árak változása szeptemberben:
Európai összehasonlításban ez még mindig nem az „igazi”. Az Eurostat eddig 21 ország szeptemberi adatát tette közzé, ezek közül csak háromnak – Belgiumnak, Hollandiának és Észtországnak – nagyobb az inflációja, mint a miénk, illetve valószínűleg a román és a lengyel szám is magasabb lesz, amint kijön onnan a végleges adat.
A mostani adat azért is lehet ilyen jó, mert a benzin sokkal olcsóbb lett. Tavaly szeptemberben egy liter benzin 650 forint volt, ugyanennyi gázolaj 664 forintba került, idén 588, illetve 594 forintos árakat mért a KSH. Azaz az üzemanyagok együtt 9,5 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly ilyenkor voltak, az idén augusztusinál pedig 3,7 százalékkal – ez jókora részét magyarázza az alacsony inflációnak. Ez úgy húzta le mínuszba az egyéb termékek, üzemanyagok árváltozását, hogy közben a csoport másik fontos összetevője, a gyógyszerek 6 százalékkal drágultak is. A baj mindezzel az, hogy a változás jelentős része nem a magyar gazdaságpolitikától függ, úgyhogy nem az itthoni döntéseken múlik, hogy milyen szinten marad az ár.
Az elmúlt nagyjából egy évben már nem az élelmiszerek ára húzta fel igazán az inflációt – ehhez képest fontos változás, hogy újra felfelé indultak az élelmiszerárak. A HVG bevásárlókosarában azt tapasztaltuk, hogy nem a 2022-eshez hasonló drámai szinten, de már érezhetően nőnek az árak, a KSH adatai pedig ezt alátámasztják. Egyetlen hónap alatt, augusztusról szeptemberre 1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, tavaly szeptemberhez képest pedig 3,7 százalékkal. Ilyen gyors élelmiszer-drágulást éves szinten tavaly decemberben, havi alapon idén januárban mértek utoljára.
Ezen belül a liszt 32,9, a tej 13,8, az étolaj 6,7 százalékkal drágult, olcsóbb lett viszont a tojás, a baromfihús vagy épp a tejtermékek, 3,5; 2,4, illetve 1 százalékkal. Augusztus óta legjobban a tej és a vaj, illetve vajkrém ára szállt el, egy hónap alatt 6,9, valamint 5 százalékkal.
Most már hónapok óta a szolgáltató szektor az, amely a leginkább húzza felfelé az inflációt, itt 8,4 százalékos volt az átlagos drágulás egy év alatt. Ez az a szektor, ahol a leginkább emelni kellett a béreken ahhoz, hogy meg tudják tartani a dolgozókat, ráadásul előbb a Covid, utána az energiaválság alatt visszaesett a kereslet, úgyhogy sokan egyszerűen képtelenek lennének alacsonyan tartani az áraikat, ha nem akarnak bezárni. 10 százalék fölött drágult a lakbér (10,7), az autópályadíj, járműkölcsönzés és parkolás együtt számolva (10,6), valamint a társasházi közös költség (10,5) is, de a testápolási szolgáltatások 9,9 vagy a lakáskarbantartás 8,6 százalékos drágulása is fájdalmas.
Mostanában sok hír szól a gyenge forintról, ez pedig szintén nem segít – de szeptemberben ebből még nem volt akkora dráma. A hónap nagy részében 392-397 forint körül mozgott egy euró ára, míg tavaly szeptemberben 382-393 között volt az árfolyam. Egy ilyen változás beépül mindennek az árába, amit külföldről hoznak be, vagy aminek az alapanyagai külföldről érkeznek, hiszen a kereskedő euróban (vagy más külföldi devizában) fizet érte, úgyhogy a forint gyengülése automatikusan emeli az árat. Ez a tartós cikkeknél számít leginkább: ebben a csoportban azért jöhetett csak ki most is árcsökkenés, mert a használt autók 6,1 százalékkal olcsóbbak, mint tavaly, de közben az új autók ára 6,3 százalékkal nőtt, a szobabútoroké 2,5, az egyéb bútoroké 2,2 százalékkal.
És persze továbbra is ott van az, hogy a KSH sok vitára alapot adó módszertana szerint az energiaárak csökkenők, miközben valójában az ár nem változik. Ezt úgy hozzák ki, hogy egyre többen maradnak a kedvezményes rezsit biztosító fogyasztási határ alatt, így a vezetékes gáz 9,4, az áram 1,3 százalékkal jön ki olcsóbbnak a statisztikában, mint egy éve ilyenkor.
Az elemzők abban azért egyetértenek, hogy az év utolsó hónapjaira 4 százalék fölé fog nőni újra az infláció, de minden bizonnyal 5 százalék alatt marad. Ebben a bázishatás miatt egészen biztosak: tavaly október és december között lefelé mentek az árak, úgyhogy az év végén alacsonyabb árszinthez kell majd viszonyítani, mint most.
Az MNB a nemrég kiadott Inflációs jelentésében megemelte a 2025-re adott becslését: már nem 2,5-3,5 százalékos inflációt vár jövőre, hanem 2,7-3,6 százalékosat. Ennek a legfontosabb oka az, hogy a kormány megemelte a pénzügyi tranzakciós illetéket, ami természetesen begyűrűzik az árakba, már idén is 0,1 százalékponttal megdobja az éves inflációt, de lassú folyamatról van szó, úgyhogy jövőre már 0,2-0,3 százalékponttal fogja.
Ennél is nagyobb gondot jelent a maginfláció (amely úgy jön ki, hogy a rövid távon nagyokat ingadozó tételeket kiveszik a számításból, így a benzint is), az ugyanis már most is féléves csúcsot jelentő 4,8 százalékosra nőtt, és a jegybank szerint jövőre is csak 3,2-3,8 százalékra esik le. És persze most még nem tudhatjuk, mekkora osztogatást terveznek majd a politikusok, amint közeledni fog a kampány – most nagy mozgástér nincs erre, ráadásul emlékezetes, hogy a 2022-es nagy drágulás egyik fő oka az volt, hogy a választás előtti fél évben kétezer milliárd forintot szórtak a nép közé. De mivel a politikai hasznát meghozta, és újraválasztották a kormányt, aggódva figyelhetjük, ezúttal lesznek-e hasonló tervek.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.