Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
„Pont a legfontosabb részre megérkezett”
– ezzel köszöntötte a Portfolio.hu Budapest Economic Forumának első előadását tartó Csányi Sándor a jó húsz perc késéssel megérkező Nagy Mártont. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója már kezdésként is azzal nyitott, sajnálja, hogy a napi programban szereplő két miniszter még nem érkezett meg, pedig érdemes lett volna, ha meghallgatják, mik a magyar bankrendszer kihívásai, de „Nagy Mártont kevésbé sajnálom, mert ő mindent tud anélkül, hogy meghallgatná”.
A magyar bankrendszer a hitelnövekedésben közelíti a közép- és kelet-európai szintet, de a jövedelmezősége nemcsak ennél alacsonyabb, hanem az eurózónáénál is. És nem nagyon van olyan kormány a régióban, amely ennyire aktívan avatkozna be a bankok működésébe, mint a magyar – folytatta. A bankszektor terhei nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is, „olyan adókat kaptunk a nyakunkba, amilyeneket más nem, és ami ígéretek elhangzottak egy adó bevezetésénél, az nem teljesült”.
„Mi kifizetjük a különadót, Nagy Márton meg kap egy külön tárcát, ez nem fair eljárás a bankszektorral szemben” – szúrt oda a beszédét ekkor már az első sorból hallgató miniszternek. És miközben a kormány azt javasolja a bankoknak, hogy 5 százalékos kamatplafont tartsanak, „egy szót nem olvasok arról, hogy milyen garanciát vállal a kormány az infláció alacsonyan tartására”.
Csányi Sándor a hallgatóság közt, Hernádi Zsolt beszél.
Fazekas István
Beszélt arról is, hogy az orosz bankjukat azért nem adják el, mert ezzel az orosz befektetők kapnák meg az ottani üzletet nagyon olcsón, így az orosz háborús erőfeszítéseket finanszíroznák.
Azt is elmondta, hogy 2020 legelején az OTP tervezte, hogy vételi ajánlatot tegyen a Commerzbankra – Németországban épp most van botrány abból, hogy az UniCredit felvásárolná a bankot. Két szempont volt, amely miatt úgy döntöttek, hogy mégsem próbálkoznak ilyen üzlettel: olyan szerepük volt a munkavállalóknak a felügyelőbizottságban, hogy nagyon nehéz lett volna reorganizálni a bankot, és persze – ahogy most is látjuk a német kormány (és velük együtt az ellenzék) hozzáállásán – nagy lett volna a politikai ellenállás.
Csányi arról beszélt: a fintechszolgáltatók és a bankrendszeren kívüli szereplők Európa-szerte egyre inkább előnyhöz jutnak. A 2007–2009-es válságra reagálva ugyanis Európában olyan szabályokat és felügyeletet hoztak létre, amely jelentősen visszafogta a kockázatvállalást.
