Az állam működtetésére 2023-ban, ideértve a rend-, és honvédelmet valamint az önkormányzati alrendszert is – összesen 6119 milliárd forintot költött a kormány, ami a tavalyi bruttó hazai termék (GDP) 8,1 százaléka. Ezzel a GDP-arányos kiadással magyar az Európai Unió legdrágábban működő állama: a költségvetéshez csatolt 2022-2019-es átlagolt adatok alapján az uniós kormányok átlagosan a GDP 5,9 százalékát költötték az állami feladatokra – írja a Népszava a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott zárszámadási törvény alapján.

A tavalyi költségvetés kormányzati elszámolása szerint ráadásul az egészségügyre

a GDP 4,7 százaléka ment, ezzel uniós összehasonlításban az utolsó helyen voltunk a rendelkezésre álló, 2022-es adatok alapján.

Az uniós országok átlagosan a GDP-jük 7,7 százalékát költik erre a területre. Ami az oktatást illeti, saját bevallása szerint tavaly a GDP 3,9 százalékát fordította rá a bölcsődéktől az egyetemekig – ezzel szemben az uniós országok átlagosan 4,9 százalékot költöttek.

A zárszámadásból kiderül, hogy tavaly 3000 milliárd forintos többletkiadásra kényszerült a kormány a felrobbant energiaárak, az államadósságot finanszírozó kamatkiadások és a rezsiharc miatt, ennek fedezete részben a különadókból folyt be, ám mivel a pluszterhek csak a szükséges pénz felét tették ki, a kiadásokon is spórolni kellett.

• Tavaly az állam oktatásra fordított kiadásai 2901 milliárd forintra forintra rúgtak, ami nominálisan 12 százalékos emelkedés az előző évhez képest, ám a magas, 17,6 százalékos infláció miatt a reálértéke valójában egyetlen év alatt 5,6 százalékkal csökkent.
• 2022-ben az államháztartás összes egészségügyi kiadása 3236 milliárd forint volt, ami tavaly 3554 milliárd forintra emelkedett. Ez 9,8 százalékos növekedés a kormány számai szerint, de az inflációval együtt az állami egészségügyi kiadások reálértéke 7,8 százalékkal csökkent egy év alatt.
• Rendvédelem: a 3,2 százalékos elvonás reálértelemben, az inflációval korrigálva 21 százalékos csökkenést jelent egy év alatt.

A Népszava szerint ugyanakkor nem lehet az mondani, hogy a kormány a megszorításokat kizárólag a lakosságra tolta: az egyházi támogatások – nominálisan – egyetlen év alatt 19 százalékkal csökkentek, míg az ennél jóval nagyobb súlyt képviselő „általános közösségi szolgáltatások”, vagyis a szélesebb értelemben vett állami bürokrácia működtetése 3465 milliárdot vitt el, ami nominálisan 6,4, reálértéken 24 százalékos csökkenés, amit szintén lehet drasztikusnak nevezni. Igaz ezt nem a lakosság szenvedte el, hanem az államigazgatás.

Ahol nem volt megszorítás, az a kormánypropaganda: 2023-ban az eredeti előirányzatnál kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 18,1 milliárd, rendezvényekre pedig 35,5 milliárd forinttal költhetett többet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda.