Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az Amnesty International aktivistái Budapesten a Karmelita kolostor, egy iskola és egy kórház előtt hívták fel a figyelmet az Egyenlő Díjazás Napjára. Veszprémben és Pécsen is iskolák és kórházak előtt demonstráltak. A nemek közti bérszakadék a szervezet szerint ahhoz hasonlítható, mintha a nők október 29-től az év hátralévő részében már nem kapnának fizetést.
Magyarországon az elmúlt években alig változott helyzet: a KSH adatai szerint 2004-ben 11,2% volt a kereseti rés, 2020-ban pedig 15,9%. A szervezet azt reméli, hogy a döntéshozók és a társadalom felfigyel az akcióra, és elindul valamiféle változás. Az Amnesty International szerint a bérkülönbség 2002 és 2022 között csak 1,6%-kal csökkent.
Ez a havi átlagfizetéssel számolva azt jelenti, hogy több mint 100 ezer forinttal keresnek kevesebbet a nők. Ezzel az eredménnyel pedig továbbra is a legnagyobb nemek közötti bérszakadékkal rendelkező uniós országok között vagyunk – írják.
Közleményükben hangsúlyozták, hogy a nők gyakrabban választanak alulfizetett munkákat: például a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók 80%-a nő, ezért is tiltakoztak iskolák és kórházak előtt. Hozzátették, hogy sok nő végez láthatatlan munkát, az otthonhoz kapcsolódó teendőket döntően nők végzik, általában ők gondoskodnak a gyerekekről, és az idős hozzátartozókról is, ez pedig részleges vagy teljes munkaerőpiaci kiesésükhez vezet.
Az Eurostat adatai szerint csak Luxemburgban keresnek többet a nők, mint a férfiak. Nem sokkal lemaradva Olaszország, Románia és Belgium is az élen van, a rangsort Csehország, Ausztria és Észtország zárja. Magyarországon a 12,7%-os EU-s átlaghoz képest 17,5% volt a kereseti rés 2022-ben.
