Hiába csökkent az infláció 3 százalékra, a lakosság és a vállalatvezetők is úgy hozzák meg a döntéseiket, mintha 7-8 százalékos volna – ezt nem a kormány valamelyik inflációtérdepeltető tagja, hanem Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta nemrég egy konferencián. A szakember szerint a helyzeten egy tartósan alacsony inflációs környezet segítene – nos, a jelek szerint az élelmiszerboltokban most nem ez a helyzet.

Arról, hogy az élelmiszer-infláció mértéke miért olyan fontos az emberek számára, mi is többször írtunk már: ez az a költés, amely kellően gyakori és a lakosság kellően széles rétegét érinti ahhoz, hogy feltűnő legyen. Bútort akár évekig nem veszünk, tejet és kenyeret hetente legalább egyszer. Mellesleg az élelmiszer az, aminél az sem életszerű megoldás, hogy megvesszük egy kínai webshopban, ha ott olcsóbb. Legfeljebb a határ túloldalán érdemes próbálkoznia az arra lakóknak, hiszen a rekorder, 27 százalékos magyar áfa ezt a termékkört is vaskosan érinti, nem beszélve a kiskereskedelmi különadó miatt még pluszban rárakódó 4,5 százalékról, a csomagolás után fizetendő termékdíjról vagy éppen az egészségtelennek tartott termékekre pakolt chipsadóról.

Ha azonban csak a magyar árakat hasonlítjuk a korábbi magyar árakkal, akkor sem pusztán a piaci logika diktál. Hiába csökken – de legalábbis nem nő – például a baromfihús vagy a gabona és a liszt beszerzési ára, a kereskedők láthatóan még mindig az árstopos időkben felhalmozott veszteségeik visszaszerzésén (vagyis a valós piaci ár elérésében) ügyködnek, ez is hozzájárulhat például a csirkemellfilé vagy a finomliszt árának a növekedéséhez.

Az élelmiszer-infláció tehát így vagy úgy még mindig velünk van, méghozzá lassan három éve, amikor a Covid utáni költekezési láz először nyomni kezdte az árakat felfelé, majd erre rakódott a háború, egy energiasokk, egy aszály és persze a kormány intézkedései. A kormány most éppen sem árstopolni nem próbál, sem osztogatni, csak egy „nemzeti konzultációban” igyekszik álkérdések formájában a magyarok képébe tolni a gazdasági folyamatok kirakatmagyarázatát. Ami az inflációt illeti, „az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben” lépne fel – más kérdés, hogy ha ezek a cégek valakivel szemben visszaélnek a gazdasági erejükkel, azok nem a fogyasztók, inkább azok a termelők, feldolgozók, akiknek az árujukért alacsony árat kínálnak, hogy ők maguk is olcsón tudják azt eladni az inflációtól tartó vásárlóknak.

Ennyi felvezetés után talán nem árulunk el meglepetést azzal, hogy felmérésünk szerint az élelmiszerek drágulása az elmúlt egy hónapban sem állt meg, sőt, még csak nem is lassult. 19, részben korábban árstopos alapélelmiszerből álló kosarunk értéke havi szinten csaknem 5 százalékkal nőtt, ha pedig az év elejétől számítjuk a drágulást, az már súrolja a 15 százalékot. Egyedül a vöröshagyma esetében volt számottevő árcsökkenés, de a szintén jól tárolható burgonya és sárgarépa a múlt havi áresést követően ismét drágulásnak indult. Nőtt a már említett csirkemellfilé ára, a finomlisztnél pedig láthatóan folytatódik a korrekció: a sokáig tartó nyomott, átlagosan kilónként 146 forintos ár helyett most már kétszáz forint körül kapható a legolcsóbb, jellemzően saját márkás termék. A paradicsom ára pedig olyan szinten mozog, amilyet korábban csak a Nagy Infláció legrosszabb pillanataiban, 2023 első hónapjaiban láthattunk, az egy évvel ezelőttihez képest viszont 30 százalékos a drágulás.

Mindez a már említett tényezőkön túl betudható a forint gyengülésének, de annak is, hogy mégiscsak nőnek a bérek, az üzletek pedig jó eséllyel már a karácsonyi időszakra készülnek. A kérdés így az lesz, hogy a fogyasztói „óvatosság” ellenére is borítékolható rohamra hogyan készülnek az üzletek: a mostaninál is magasabb árakkal, vagy talán lassul az év végére az infláció.

2024 októberének utolsó napjaiban mindenesetre még a drágulást tapasztalhatja, aki boltba megy. A négyfős, négyfogásos vasárnapi ebéd hozzávalóit átlagosan 8259 forintért tudtuk beszerezni, egy hónappal korábban még a végösszeg 7862 forint volt. A legolcsóbban ezúttal is az Auchanban jöttünk ki, a hipermarketláncot az Aldi követi, a harmadik ezúttal a Penny lett.

Ami az alternatív élelmiszerek listáját illeti, itt is drágulást láthatunk, ám itt az átlagot az általános drágulás helyett az húzza fel, hogy egyes termékekből egy-egy láncnál az eddigi, alsó kategóriás, legolcsóbb termékek helyett csak egy jóval drágábbat találtunk. Ebben a körben szintén az Auchan volt a legolcsóbb, az Aldi és a Lidl holtversenyben követi a láncot.

A négyfogásos menü hozzávalóinak árát az alábbi interaktív infografikán böngészheti végig:

(Ha kisebb monitorról olvas, a fenti infografikát itt nézheti meg teljes képernyős nézetben.)