MNB-alelnök: Úgy döntenek az emberek és a cégvezetők is a pénzügyeikről, mintha nem 3, hanem 7-8 százalék lenne az infláció

Lehettek olyan érzéseink, hogy a viharok elülni készülnek a világgazdaságban, vagy legalábbis enyhül a szél, de még mindig nem ült el minden hullám – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio.hu Budapest Economic Forum című konferenciáján. Komoly dezinfláción vagyunk túl, de most kell nagyon óvatosnak lennünk, és fegyelmezett gazdaságpolitikával folytatni, mert ha nem figyelünk kellően, akkor az infláció képes visszatérni – magyarázta.

5+1 tanulságot mutatott be az elmúlt évekből, a nagy infláció korszakából és az infláció letöréséből:

• az infláció hiába csökkent már, még ott van a fejekben a lakosságnál és a vállalati döntéshozóknál is, úgy hozzák meg a döntéseiket, mintha nem 3, hanem 7-8 százalékos volna, ezt csak tartósan alacsony inflációs közegre átállással lehet javítani;
• tartósan magas maradhat a szolgáltatások inflációja, globálisan is az infláció duplája, nálunk inkább háromszorosa – ennek az az oka, hogy a fogyasztói szokások megváltoztak 2020 óta, illetve itt muszáj felzárkóztatni a béreket;
• a fejlett piacokon is nagy lett a bizonytalanság;
• újból a konfliktusok korát éljük, a geopolitika változása jelentős gazdasági károkkal fenyeget;
• a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek tranzakcióin belül nagyobb az euró aránya, és ugyan 2022 végével ellentétben már nincs a megtakarítások több mint fele euróban, a 2022 előtti szintre nem tértünk vissza, ez pedig lappangó veszélyt jelent;
• a monetáris politika akkor segíthet leginkább a gazdaságon, ha a stabilitás és az alacsony infláció megtartása a fő célja.

Szeptember vége óta több ponton megváltozott az MNB döntési tere: az infláció ugyan a jegybanki célra, 3 százalékra esett, de a maginfláció 4,8 százalékra nőtt, a geopolitikai konfliktusok éleződtek, a Federal Reserve év végi kamatszintjét pedig magasabbra várják, mint korábban. 2025-től az MNB korábbi programjai kifutnak, ezért szűkül a jegybankmérleg, ami önmagában is a szigorú monetáris politika irányába hat.

A mostani infláció világszerte hasonló trenddel indult el, mint az 1970-es éveket végigkísérő áremelkedés, de most a jegybankok mindenhol a világon sokkal határozottabban reagáltak. A 2020-as évtized még így is a második világháború óta a leggyengébb növekedést mutató tíz év lehet globálisan – mutatta be az MNB alelnöke. Nem épp kockázatbarát a piaci környezet, ez pedig a feltörekvő piacokat kedvezőtlenül érinti.

Virág Barnabás.

Fazekas István

A nagy jegybankok mérlegszűkítése világszerte zajlik, ez pénzpiaci hullámokat okozott, de komolyabb törést nem láttunk – mondta a közgazdász. A piaci hozamgörbék pedig azt jelzik, hogy továbbra sem normális a külső környezet, de a normalizáció folyamatban van.

Magyarországon mindez azt eredményezi, hogy a kockázati feláraink magasabbak, mint a 2010-es évtized második felében voltak. Emiatt olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely a kiszámíthatósággal és a tartósan alacsony inflációval szűkíti a hozamkülönbséget a magyar és a nyugat-európai állampapírpiacok között.