Élelmiszerárak: a kormány eljátssza a gondoskodó államot, de a lehető legtöbb pénzt sajtolná ki a magyarokból

„Kis utazás, nagy spórolás minden család számára” – hirdeti a szlovákiai Kaufland hipermarketlánc (a Lidl testvérvállalata) a honlapján és már magyar nyelven is kinyomtatott akciós újságjaiban, amelyek forintban is feltüntetik az árakat. Magyarországon ugyanis a közvélekedés szerint kifejezetten drága az élelmiszer a környező országokhoz képest. Sorra jönnek a híradások, hogy a határ közeléből és egyre távolabbról is mind nagyobb számban járnak át a magyarok nagybevásárlásra a „szomszédokhoz”: Szlovákiába, Romániába, Szlovéniába, Horvátországba.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arra panaszkodott a közelmúltban, hogy a lakosság egyre inkább külföldön költi el a pénzét a magyar boltok helyett. Ez az MNB kutatása alapján némiképp túlzó kijelentés, bár a külföldi bankkártyás fizetéseknél valóban növekedés figyelhető meg: 2019 és 2023 között 700-ról 1900 milliárdra nőtt az összeg. Ezt a pénzt azonban főként a külföldön regisztrált e-kereskedelmi oldalakon, valamint a nyaraláson költik el a magyarok. Noha csakugyan egyre népszerűbbek a környező országok élelmiszerboltjai – az MNB adatai szerint majdnem kétszer annyit vásároltak bennük magyar bankkártyával, mint egy évvel korábban –, valójában nem veszélyeztetik komolyan a magyar üzletek forgalmát: a 2022-es 24,1 milliárdról egy év alatt 45,5 milliárd forintra nőtt az ott hagyott összeg, ami eltörpül a 19 ezermilliárd forintos hazai kiskereskedelmi költés mellett.

A magyarok zöme nem képes kivédeni a 2022-ben és 2023-ban is szárnyaló (14,5, illetve 17,6 százalékos), a régiós országokénál jóval magasabb infláció és a kormányzati sarcok hajtotta áremelkedést. Az élelmiszerek ára mindkét évben 26 százalékot emelkedett, de például 2022 decemberében közel 45 százalékkal drágábban lehetett élelmiszert vásárolni, mint egy évvel korábban. Mindez hozzájárult a visegrádi országokhoz mért inflációs többlethez, ami 2022 decemberében 22,9 százalékpontot tett ki – olvasható az MNB által idén tavasszal kiadott, A hazai élelmiszer-infláció mögött meghúzódó tényezők című elemzésben. 2022 tavaszától „az energiaárak emelkedése felszínre hozta a hazai gazdaság strukturális gyengeségeit: az alacsony termelékenység és a magas energiaintenzitás következtében a hazai élelmiszer-infláció 2022 közepétől jelentősen elszakadt a régióbelitől”. Ebben szerepet játszottak még az inflációs ciklust elnyújtó és felerősítő árstopok, a gyenge forint-euró árfolyam és az úgynevezett „profitinfláció”, azaz a vállalatok agresszív árazási politikája is.