Egy nagyon rossz szeptemberi kiskereskedelmi teljesítményt láthatunk – summázta véleményét Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, miután a KSH közölte, hogy havi összevetésben 1,4 százalékkal zuhant a volumen. Szerinte ez az adat a piaci konszenzushoz képest is komoly negatív meglepetést okozott, hiszen még a legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásait is jelentős mértékben alulmúlta.

Mindez azt jelenti, hogy a kiskereskedelem még mindig nem érte el 2021 havi átlagát, beragadt nagyjából 1,0-1,5 százalékkal a három évvel ezelőtti szint alatt. Ez nem meglepő, ha tudjuk, hogy lényegében már az év eleje óta egy tartós stagnálás figyelhető meg a szektorban.

Mindezek alapján Virovácz szerint kijelenthető, hogy

a gazdasági alapfolyamatok továbbra is gyengék.

Veres Viktor

Az ING vezető elemzője megemlékezik arról, hogy a KSH szerint a szeptemberi árvízhelyzetnek komoly hatása volt az adatra, ám Virovácz szerint könnyen lehet, hogy az árvíznek nem csupán negatív, de némi forgalmat élénkítő hatása is lehetett, hiszen például a netes kereskedelem és a ruházati és iparcikk üzletek területén szokatlanul magas volt a dinamika, miután védekezéssel összefüggésben emelkedhetett a kereslet ezekben a szegmensekben. Éppen ezért úgy véli, hogy az árvízhelyzet talán a korlátozottabb forgalmi lehetőségeken keresztül gyakorolhatott negatív hatást, ám azt ki lehet jelenteni, hogy a rendkívüli árvízhelyzet miatt nehéz tisztán megítélni a kiskereskedelmi szektor szeptemberi teljesítményét

Virovácz szerint a következő hónap hozhat némi korrekciót ugyan, de aligha számíthatunk arra, hogy ebből a stagnáló állapotból az év végéig kitörne a szektor. Jövőre viszont jobb lehet a helyzet, hiszen segíthet az egyelőre magas reálbérnövekedés és a jövő év elején várható óriási kifizetések (az ING Bank kalkulációja alapján nagyjából 3 000 milliárd forintot fizetnek ki 2025-ben, 56 százalékát az első negyedévben) a lakossági állampapíroknál. Persze kérdés, hogy marad-e a Nagy Márton óvatossági motívumnak nevezett állapot, azaz, hogy a lakosság nemigen akarja elkölteni a pénzt – ez Virovácz szerint leginkább attól függ, hogy milyen lesz a gazdasági környezet a következő hónapokban, hogyan alakul a forint árfolyama, illetve a fogyasztói bizalom. Egyelőre az ezeken a területeken látott összkép nem feltétlenül kecsegtet a fogyasztás berobbanásával – vonja le a végső konklúziót az ING vezető elemzője.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is úgy véli, a reálbérek emelkedésre segíthetne a kiskereskedelmen, ám kérdés, hogy a fizetések meddig növekedhetnek az elmúlt évek ütemében. Ha nem fognak, az visszaveti majd kiskereskedelmet, ám Nagy összességében úgy látja, hogy a háztartások fogyasztása – amely a 2023-as gyenge gazdasági teljesítmény fő okozója volt – idén érdemben hozzájárulhat a konjunktúrához, és a jövőben is stabil eleme lehet a növekedésnek. Ugyanakkor, hívja fel ő is a figyelmet, a pandémia előtti ütemekre tartósan nem számítunk.