Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az előző évhez képest szeptemberben 1,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom – közölte a KSH. A részletes adatokat nézve azt látjuk, hogy az élelmiszerboltokban 1,5 százalékkal nőtt a forgalom (az élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3 százalékkal csökkent), a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene pedig összességében 5,7 százalékkal emelkedett.
Megugrottak az eladások a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben (11 százalék), de a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (6,7 százalék), a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,9 (százalék), az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (1 százalék) is javultak az eredmények, miközben a használtcikk-üzletekben 0,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,7 százalékkal vásároltunk kevesebbet.
Pörög viszont csomagküldő és internetes kiskereskedelem, ennek volumene ugyanis 11 százalékkal bővült. A benzinkutak viszont szomorkodhatnak, ott 5 százalékkal kevesebbet tankoltunk.
Ha mindezt összegyúrjuk, akkor azt látjuk, hogy szeptemberben az országos kiskereskedelem forgalma 1568 milliárd forintot ért el, melynek 49 százalékát az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százalékát a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százalékát pedig a benzinkutakon költöttük el.
Rosszabb a helyzet, ha a havi adatokat nézzük: az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom, amit a KSH leginkább az árvízhelyzetnek tulajdonít. Hasonlóan gondolja az NGM is, amely emlékeztet: azonos folyamatok játszódtak le a hasonlóan súlyos, 2013-as árvíz idején is. Akkor a kiskereskedelmi forgalom éves változása az árvíz hónapjában 0,9 százalékkal esett vissza.
Augusztusban még havi és éves alapon is növekedés volt, aminek fenntartása már csak azért is fontos a magyar gazdaság számára, mert kimondott kormányzati cél, hogy a belső kereslet felpörgetésével ellensúlyoznák a külkereskedelmi partnereink elmúlt időszakban jellemző visszafogott keresletét az exporttermékeink iránt.
