„A rövid távú lakáskiadást a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az Airbnb korábban nyílt levelet küldött a Budapesten megrendezett Európai Turizmus Fórum alkalmából Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. A szállásközvetítő cég azt szorgalmazza, hogy „a kormány és a helyi önkormányzatok ismerjék el az otthonmegosztás gazdasági előnyeit helyi és nemzeti szinten egyaránt, és biztosítsák, hogy a magyar házigazdák továbbra is megoszthassák otthonaikat, illetve kiegészítő jövedelemre tehessenek szert a nehéz gazdasági helyzetben”.

Nagy Márton tárcája erre válaszul kifejtette, hogy

Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is.

A fővárosban lévő 800 ezer háztartás közel 18 százalékában, 140 ezer háztartásban élnek hosszú távú bérletben, amely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Hozzátették: ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma 2020 és 2024 között 80 százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein – írta a tárca.

A rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százaléka köthető a rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.

A tárca hozzátette, hogy az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti és ingatlanpiacáról. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – írták a közleményben.

A tervezett új szabályozás értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új magánszálláshelyet regisztrálni. (A már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet.)