Polt Péter legfőbb ügyész 2024. november 13-án a hivatalában fogadta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatóját, Ville Itälät – írja közleményében a Legfőbb Ügyészség.

A közlemény szerint a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az együttműködést 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítették.

Az OLAF feladata az európai uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos csalási jellegű, korrupciós és egyéb szabálytalanságok feltárása. A vizsgálat eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi, fegyelmi vagy igazságügyi ajánlást tehet. A közleményben az áll, hogy Ville Itälä kihangsúlyozta: jó munkakapcsolatot ápol szervezetük a magyar Legfőbb Ügyészséggel. A közös fellépés továbbra is szükséges az Európai Unió költségvetésének hatékony védelméhez.

Polt Péter elmondta, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják, és abban értékelik.

Az OLAF 2023-as jelentése Magyarország esetében megállapította, hogy

a 2019 és 2023 között OLAF igazságügyi ajánlással érintett ügyek közül két esetben vádemelés történt, míg egy esetben a nyomozást megszüntették,

ami 67%-os arányt jelent. A jelentésben „függő döntésként” megjelölt 15 ügyben a nemzeti igazságügyi hatóság még nem hozta meg a döntését, a nyomozás folyamatban van.

Az OLAF 2023-ban összesen két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészi szervezetnek. Az egyik ajánlás alapján a nyomozást elrendelték a magyar hatóságok, a másik ajánlás már folyamatban lévő nyomozásban került felhasználásra és értékelésre.

2023-ban három ügyben – amelyekben korábban vádemelés történt – a bíróságok jogerős, vád szerinti marasztaló ítéleteket hoztak.

Mint korábban írtuk, hiába jött kevesebb uniós forrás Magyarországra, az EU Csalásellenes Hivatalának így is akadt dolga nálunk: az OLAF éves jelentése alapján az egyik legtöbb – szám szerint 11 – vizsgálatot magyar ügyekkel kapcsolatban folytatta a szervezet. Ennél többet csak Romániában (16) és Bulgáriában (14) regisztráltak, az olaszokkal holtversenyben vagyunk.