Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Hiába jött kevesebb uniós forrás Magyarországra, az EU Csalásellenes Hivatalának így is akadt dolga nálunk: az OLAF most kiadott éves jelentése alapján az egyik legtöbb – szám szerint 11 – vizsgálatot magyar ügyekkel kapcsolatban folytatta a szervezet. Ennél többet csak Romániában (16) és Bulgáriában (14) regisztráltak, az olaszokkal holtversenyben vagyunk. Ha azt nézzük, hány ügyben ajánlotta az OLAF azt, hogy szerezzék vissza a szabálytalanul elköltött uniós pénzeket, már jobb helyen áll Magyarország: amíg a románoknál 10 ilyen eset volt, nálunk öt, ami – holtversenyben a bolgárokkal és a lengyelekkel – az ötödik legrosszabb adat.
A jelentés szerint az OLAF tavaly összesen 190 vizsgálatot indított el, miközben 265 ügyet zárt le, és 309 ajánlást tett, ezek többsége pénzügyi jellegű volt, 27 esetben fordultak a nyomozóhatóságokhoz. Az ajánlások összesen egymilliárd eurót meghaladó összeg visszaszerzéséről szóltak, 200 millió euró esetében pedig meg is akadályozták a szabálytalan költést. Ez egyébként rekordnak számít, az elmúlt években 400-500 millió euró körüli összegeknél tárt fel szabálytalanságokat a szervezet.
Van persze egy nagy különbség Bulgária és Románia, illetve Magyarország között: amíg a másik két ország tagja az Európai Ügyészségnek, Magyarország nem, vagyis csak a nemzeti hatóságokon múlik, mi is történik az OLAF vagy éppen tagállami feljelentés nyomán indított vizsgálatokkal.
Az OLAF ugyanis ajánlásokat tesz, amelyeket aztán a tagállami hatóságok vagy megfogadnak, vagy sem. Az ajánlások közül tavaly kettő esetében döntöttek vádemelésről, és egyet ejtett az ügyészség – tizenöt ügyben nem született döntés.
Frissítés
Cikkünk megjelenése után reagált a Legfőbb Ügyészség, mint írták, a jelentésben „függő döntésként” értékelt igazságügyi ajánlások esetében hazánkban minden esetben nyomozás van folyamatban. A „függő döntés” ugyanis az ügyészség szerint nem arra vonatkozik, hogy az igazságügyi ajánlásról nem született döntés, hanem arra, hogy az igazságügyi ajánlással érintett nyomozásban még nem hozták meg a végső döntést. Az OLAF jelentése ennek megfelelően tér ki arra, hogy azokban az ügyekben, ahol az igazságügyi hatóság döntött, mennyi volt a megszüntetés és mennyi a vádemelés.
Jelezték azt is, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége –Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolja, és abban értékelik.
Jelezték azt is, hogy a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége –Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolja, és abban értékelik.
Van még egy arányszám, ahol megint biztosan az élmezőnyben van Magyarország – sokévnyi elsőség után ezúttal Bulgária mögött másodikként. Az OLAF által feltárt, a 2019-2023 között elköltött strukturális és beruházási alapokat, illetve agrár és vidékfejlesztési támogatásokat érintő visszaélések esetében a kifizetések 0,48 százalékánál tett ajánlást a hivatal, ez csak Bulgária esetében több (0,64%).
