Mennyit és mire költött az adófizetők és hitelezők pénzéből az elmúlt 14 évben a kormány? Erre a kérdésre keresi a választ a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss jelentése. A GKI szerint fontos áttekinteni a költségvetési kiadásokat, azonban nem nominális, hanem reálárakon, és a kiadási arányokon keresztül.

Államháztartási kiadások aránya a GDP százalékában és a magyar központi költségvetés aránya az államháztartáson belül, 2010-2023

GKI Gazdaságkutató Zrt.

Azt, hogy az állami szervek (központi kormányzat, önkormányzatok, társadalombiztosítás) mekkora összeg elköltése felett rendelkeznek, az államháztartás GDP arányos értéke szemlélteti, mutat rá a GKI. Az arány a társaság szerint 2015-ig lassan növekedett, majd a világgazdasági konjunktúra során, a Covid-válság bekövetkeztéig csökkent. Ekkor természetes módon megemelkedett, és ezen a szinten maradt (49-51%). Az arány változásában hasonló trend figyelhető meg a V3 és a kelet-közép-európai országok esetében is. A magyar állam azonban a GKI szerint minden évben GDP arányosan 3-8 százalékponttal többet költött, mint a többi régiós ország.

Az elmúlt 14 év másik fontos változása a központi költségvetés arányának növekedése az államháztartáson belül, mely 2010-ben még 67% volt, 2023-ban viszont már 79%.

A kormányzati funkciók egyre erősebb centralizálása (oktatási és egészségügyi intézmények elvétele az önkormányzatoktól), valamint az önkormányzatoktól elvont források, valamint a nyugdíjrendszer átalakítása (infláció követés a vegyes indexálás helyett) mind-mind hozzájárultak ehhez a növekedéshez. Ennek a trendnek a tükrében (az önkormányzatok súlya az államháztartáson belül 25%-ról 12%-ra csökkent) a GKI szerint nem meglepő, hogy az önkormányzatoknak nincs elegendő forrása beruházások végrehajtására.

Éves költségvetési hiány a GDP százalékában, 2010-2023

GKI Gazdaságkutató Zrt.

Azt is érdemes figyelembe venni a GKI szerint, hogy a magyar Kormány a magasabb költségvetési kiadást csak egyre nagyobb költségvetési hiányból tudta finanszírozni az utóbbi években. 2016-tól kezdődően átlagosan 2 százalékponttal nagyobb hiánnyal rendelkezett a magyar költségvetés, mint az Európai Unió átlaga. Ez kifejezetten rossz adat a 2016-2019 közti világgazdasági konjunktúrában, amikor nagy összegű európai uniós források érkeztek, illetve a kamatszint is rekord alacsony volt.

A központi költségvetés funkcionális megoszlása eltér a gyakran elemzett államháztartási kiadások szerinti megoszlástól. Utóbbi az önkormányzatok, valamint társadalombiztosítási alapok kiadásait is magába foglalja, továbbá a kiadások végső tényleges felhasználása eltérhet az államháztartási csoportosítástól, amit a KSH funkcionális megoszlása korrigál. Ez alapján 2010-hez képest az egészségügyi, az oktatási, a szociális, a védelmi, valamint a lakásügyi és a településfejlesztési arányok csökkentek 2022-re.

A 2010. és 2022. évi költségvetési kiadások funkcionális megoszlása

GKI Gazdaságkutató Zrt.

A GKI kiszámolta, hogyan alakult volna a 2010 és 2022 közötti kiadások kumulált különbsége, ha a 2010. évi kiadási arányok változatlanul maradtak volna 2022-ig. Ebben az esetben a gazdaságkutató társaság szerint 2010-es árakon számítva 1000 milliárd Ft-tal költhetett volna többet a magyar állam szociális védelmi kiadásokra, 770 milliárd Ft-tal oktatásra, és 1050 milliárd Ft-tal védelemre.

Ugyanakkor a 2010-es arányokhoz képest 635 milliárd Ft-tal költött többet a Kormány általános közszolgáltatásokra (aminek legnagyobb része a végrehajtó és törvényhozó szervek, pénzügyi és költségvetési ügyek, valamint a külügyek), 845 milliárd Ft a többlet a közrend és közbiztonság esetében, valamint 781 milliárd Ft-tal lett több az egészségügyre és 540 milliárd Ft-tal a környezetvédelemre fordított összeg. Előbbi a Covid miatti orvos és nővér béremelés, valamint az egyszeri egészségügyi beszerzések, az utóbbi az EU-s követelményeknek való megfelelés miatt nőtt.

Összefoglalva a GKI szerint elmondható, hogy a magyar Kormány a többi kelet-közép-európai országhoz képest, de az ország gazdasági teljesítményéhez képest is nagyobb államháztartási kiadással működik, amelyet az EU átlaghoz képest nagyobb költségvetési hiányból finanszíroz. Ugyanakkor ez a közszolgáltatások színvonalában nem érzékelhető, valamint a hosszú távú növekedést is bizonytalanná teszi a magas eladósodás és az ebből eredő kamatterhek miatt. A kiadások megoszlásában jól látható a kormány preferenciája: a szociális és társadalmi egyenlőtlenséget csökkentő kiadások visszavágása mellett többet költ önmagára (általános közszolgáltatások), valamint a közrend és közbiztonságra (rendőrség, TEK, titkosszolgálatok).