Először tíz nappal a megszavazása után kellett átírni a tavalyi költségvetést, utoljára két nappal az év vége előtt. Összesen 2212 milliárd forintot mozgattak meg, mi pedig részletesen átnéztük, miként bolygatták a pénzeket.
A büdzsé hiánya az eredeti tervhez képest 140 százalékra teljesült, de még a novemberben emelt hiánycélt is elvétette a kormány december végére nagyjából félezer milliárd forinttal. A meglepően magas hiány mögött előre hozott kifizetések állhatnak. A nemzetközi befektetők ugyanakkor a jelek szerint nem estek kétségbe, a nagy hitelminősítők azonban már leadták a figyelmeztető lövéseket, és az uniós túlzottdeficit-eljárás is folyamatban van.
A választási osztogatás és a megemelt költségvetési hiányok miatt a kormány lecsúszik a túlzottdeficit-eljárásban vállalt pályáról. 2027-ben jelentős, a GDP 1,7 százalékával egyenértékű megszorításra lesz szükség. A kiadási oldalt alaposan le kell majd faragni a GDP-hez képest, adócsökkentésre pedig nem lesz lehetőség.
A büdzsé 11 hónap alatt 4070 milliárd forint deficitet hozott össze. Ezzel majdnem összejött az egész évre tervezett hiány – vagyis összejött volna, ám a kormány informálisan adott magának 932 milliárd forint plusz mozgásteret.
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
A költségvetés bevételi oldala időarányosan majdhogynem jól teljesült. Nagy probléma (ezermilliárd forintos lyuk) van az uniós programoknál. A második fél évben az új kedvezmények miatt elmaradás várható az szja-ban is. Az államadósság fél év alatt 3,8 ezer milliárd forinttal nőtt úgy, hogy – a limit fölé emelt – devizaadósság még szépített is az eredményen a forint erősödése miatt.
A költségvetés némi többlettel zárta a júniust, köszönhetően a Szerencsejáték Zrt. és a Corvinus Zrt. osztalékfizetéseinek – utóbbin keresztül tulajdonolja az állam a ferihegyi repteret, illetve ezen keresztül szállt be a kudarcba fulladt spanyol vonatbizniszbe.
Az útdíjakért felelős állami cég 671 milliárd forint útdíjbevétellel tervez, a költségvetés viszont 710 milliárd forintot vár.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
A megemelt és kiterjesztett tranzakciós illeték szépen fialt a költségvetésnek, a megemelt hiánycélnak köszönhetően pedig máris jobban fest a hiány éven belüli felfutása.
A kormány az idei költségvetési hiányt is elengedi. A bejelentéssel csak addig vártak, amíg lement a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési köre, és amíg kiderült, hogy Brüsszel felfüggeszti a túlzottdeficit-eljárást. Az államadósság-kezelő ezermilliárd forinttal növeli a devizatartozást – ha már az infláció miatt úgysem lehet engedni a forint leértékelődését.
Március végére 2,55 ezer milliárd forint lett a költségvetési hiány. Az éves terv 4,12 ezer milliárd forint. Az államadósság kamatterhei három hónap alatt 1,55 ezer milliárd forintot vittek el.
Újabb költségvetési átcsoportosításról szóló kormányhatározat jelent meg a hétfő késő esti Magyar Közlönyben.
A kormány alá tartozó központi költségvetés 166 milliárd forintos hiányt hozott össze, miközben az első hónap még pluszos szokott lenni. Az adóbevételek 12,5 százalékkal nőttek.
Lesz pénz a Miskolctapolca Barlangfürdő helyreállítására is.
A legrosszabbul a nagy, ellenzéki vezetésű városok jártak, és a Népszava szerint az Orbán-kormány alig titkoltan Budapest csődjére játszik.
Változott a költségvetés az országgyűlési végszavazás előtt, bekerült a tanárok és a bírók béremelése, a külképviseleti dolgozók illetményét dollárizálták, Lázár János pedig felső korlát nélkül finanszírozhatja a buszos tömegközlekedést. Maradt a Pénzügyminisztérium, pedig január 1-én már nem lesz. És maradtak az egyre irreálisabb gazdasági előfeltevések.
Az Országgyűlés úgy szavazza meg a büdzsét, hogy abban szerepel a Pénzügyminisztérium fejezete. Ám a tárca január 1-én már nem fog létezni. Valószínű, hogy a kormány rögtön az országgyűlési elfogadása után rendelettel módosítja a költségvetést.
Az MNB számításai szerint a kormány túltervezte az adóbevételeket jövőre, de a kiadások is kisebbek lesznek, mint amivel a kabinet tervez. Az adóváltozások 264 milliárd forint pluszbevételt jelentenek, azzal együtt, hogy emelkedik a családi adókedvezmény. Idén jó eséllyel nő az államadósság, de jövőre a kormány által vártnál jobban csökkenhet.
Egy, a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó utolsó pillanatos módosító javaslat jelentősen megemelné a pártok parlamenti frakciói által elkölthető keretet. Minden képviselőcsoport dupla annyi munkatársat vehet fel, mint eddig, ráadásul fejenként dupla annyi fizetésért.
