Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Egy hete már írtunk arról, hogy a svéd hatóságok gyanúja szerint a Ji Peng 3 nevű kínai hajónak lehetett köze két, a Balti-tenger alatt futó optikai kábel elszakításához. Az egyik kábel Litvániát Svédországgal, a másik Németországot Finnországgal kötötte össze.
A Wall Street Journal szerdán további információkat közölt az esetről. Az ügyben zajló európai vizsgálat megállapításai szerint az Oroszországból műtrágyát szállító, 225 méteres hajó horgonyát szándékosan engedték le, és húzták több mint 150 kilométeren át a tengerfenéken. A vizsgálat most arra összpontosít, hogy az uszt-lugai kikötőből november 15-én kihajózó vízi jármű kínai állampolgárságú kapitányát az orosz hírszerzés bízta-e meg a rongálással.
A lap egy forrása szerint „rendkívül valószínűtlen, hogy a kapitány ne vette volna észre, hogy a hajója leengedte és húzta maga után a horgonyt, órákon át csökkentve a sebességét és elvágva az útba eső kábeleket”. Ez idő alatt a hajó jeladóját kikapcsolták. Miután a második kábelt is elvágták, a horgonyt felhúzták és továbbhajóztak. A Ji Peng 3-at a dán haditengerészet hajói fogták el, és állították meg a Kattegat szorosban, Dánia és Svédország között.
A vizsgálat megállapította, hogy a Ji Peng 3 horgonyán és a hajótesten látható sérülések is arra utalnak, hogy a horgonyt a tengerfenéken húzták, és kábeleket szakítottak el vele. Az időjárási körülmények alapján minimális az esélye annak, hogy baleset történhetett.
Nyugati hírszerzők szerint Oroszország állhat a szabotázs mögött, azt viszont nem gondolják, hogy a kínai kormányt is bevonták volna. A Kreml sajtótitkársága „abszurd, alátámasztatlan vádaskodásnak” nevezte a megállapításokat, hozzátéve: „azok a nyugati tisztviselők, akik most ujjal mutogatnak Oroszországra, hallgattak, amikor Ukrajna felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetéket”.
