Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A nyers adat szerint 4, a naptárhatástól megtisztított számok szerint 3,6 százalékkal nagyobb volt a magyar kiskereskedelmi forgalom idén októberben, mint tavaly ilyenkor – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 1,2 százalékkal nőtt a forgalom (a szeptemberi mindenkit meglepően rossz adat lett, a KSH azt az árvízzel magyarázta, miközben a Dunától nagyon távol, a Balaton környékén és a Dél-Dunántúlon volt a legnagyobb visszaesés).
Az élelmiszer-kereskedelemben 4,8 százalékos volt a növekedés egy év alatt. A nem élelmiszert áruló boltok forgalma 3,3 százalékkal nőtt, a benzinkutaké pedig nem változott tavaly októberhez képest. A csomagküldő és online kiskereskedelemben 1,3 százalékos növekedést mért a KSH.
A kormány már hosszú ideje azt kommunikálja, hogy akkor lendülhet be a magyar gazdaság, ha az emberek végre elkezdenek többet vásárolni. Csakhogy ahogy a héten kiadott részletes GDP-adatok is mutatják, valójában nem ezzel van a legnagyobb gond, hanem a céges beruházások zuhanásával, és elemzők szerint sem feltűnően rossz a magyar fogyasztás.
Persze ez nem azt jelenti, hogy különösen jó volna a helyzet: a bolti forgalomban a rémes 2023-ashoz képest mérnek növekedést – az első tíz hónapban 2,8 százalékkal volt a forgalom a tavaly január–októberi fölött –, nagyjából a 2021-es szint fölött 1-1,5 százalékkal rekedt meg. Az októberi adat még itt sem tart, az 1,8 százalékkal van a 2021-es alatt.
