Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Az autógyártás és az akkuipar rosszul teljesített, a bajokat pedig csak tetézte, hogy megérkezett nyáron az aszály is – mutatta be a KSH, miből állt össze a minden várakozásnál rosszabb július–szeptemberi GDP-adatunk.
Rettenetesen gyenge, minden várakozást durván alulmúló GDP-adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal az idei harmadik negyedévről néhány héttel ezelőtt. Mostanra elkészült a KSH a pontosított és részletes második becslésével is, és ebben sem láthatunk jó híreket: minden fontos szám maradt ugyanaz, mint amit megismertünk, azaz
a nyers adat szerint 0,8, szezonálisan és naptárhatással kiegyensúlyozott számok szerint 0,7 százalékkal gyengébb volt a magyar gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban.
Egy negyedév alatt, azaz április–júniushoz viszonyítva szintén 0,7 százalékkal esett vissza a gazdaságunk. Ez azt is jelenti, hogy technikai recesszióba estünk vissza – azt nevezik így, amikor egymás után legalább két negyedévben mérnek az előző három hónaphoz képest visszaesést. Ilyen most történik hetedik alkalommal 1995 óta, amikor a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t. Korábban 1996-ban, 2007-ben, 2008–2009-ben, 2012-ben, 2020 első fél évében, majd legutóbb 2022 júliusától 2023 márciusáig volt ilyen.
Az év egészére a kormány előbb 4 százalékos növekedést ígért, aztán ezt több lépcsőfokban 1,5 százalék környékire fogták vissza, a legújabb hivatalos kormányzati prognózis 0,8 százalék. Az első három negyedévben mindössze 0,7 százalékkal volt jobb a gazdaság teljesítménye, mint 2023 január–szeptemberében.
A KSH most közzétette részletesen is, miként állt össze a gyenge adat.
Az ipar teljesítménye 4,4 százalékkal gyengébb volt, mint tavaly ilyenkor. A magyar gazdaság helyzete nagyon hosszú időn át jórészt attól függött, hogy az autóiparunk hogyan teljesít, a kormány az elmúlt pár évben e mellé felhozta még az akkugyártást is, így már nem egy, hanem két iparágra teszik fel a magyar ipar jövőjét – ehhez képest rémes hír, hogy most a legnagyobb mértékben épp ez a kettő esett vissza. Csak azért nem lett még ennél is rosszabb a helyzet, mert a harmadik legfontosabbnak számító élelmiszeripar fékezte a visszaesést. Az építőipar eközben 4 százalékkal csökkent.
Nagyon látványos az is, hogy mekkorát üt a magyar gazdaságon az, ha nyáron rossz az idő. Idén is kemény aszály volt, így aztán a mezőgazdaság július–szeptemberi hozzáadott értéke 14,9 százalékkal rosszabb volt a tavaly olyankorinál. Régi kritika a mezőgazdaság helyzetével szemben, hogy nem készült fel eléggé a rossz időjárásra, ezt láthattuk a 2022-es nagy aszály idején is, és most újra ez tetézi a gazdaságunk egyébként sem kis bajait.
Ehhez képest apró jó hír, hogy a szolgáltató szektor legalább pluszban van, ott 1,9 százalékos a növekedés. A legnagyobb emelkedést, 5,9 százalékosat a művészet és a szabadidős szolgáltatások között mérte a KSH, de az oktatásban is 3,8, a logisztikában 2,8, az információs és kommunikációs szolgáltatások között 2,6 százalékkal nőtt a teljesítmény, a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban pedig 2,4-gyel. Rosszabb hír ezekhez képest, hogy a kereskedelemben még mindig csak 0,8 százalékos a növekedés, és itt tényleg csak apró vigasz, hogy pluszban van ez az ágazat, 2023 ugyanis annyira rossz volt, hogy ez így még mindig csak ahhoz képest számít elfogadhatónak.
Az is látszik a számokon, hogy az emberek szép lassan tényleg elkezdtek többet vásárolni, még ha ez nem is olyan kiugró, mint amit a kormány korábban remélt. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása – a bonyolult hivatalos névnél sokkal egyszerűbben: amit az emberek belföldön költenek el – 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint egy éve ilyenkor. Ez már nem rossz, csakhogy egyben azt is jelenti, hogy ha ezzel nincs annyira nagy baj, mégis technikai recesszióban vagyunk, akkor a kormány téved, amikor azt reméli, hogy majd csak ez a részlet megoldja a gazdaság problémáit.
Az igazán komoly gond ugyanis ott van, hogy a cégek mennyire kevés pénzt költenek a beruházásaikra. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 14 százalékkal zuhant vissza egy év alatt – az első negyed évben ezen a soron 7,3, a másodikban 15,3 százalékos visszaesést mért a KSH.
Ami pedig a jövőt illeti: a kormány az idei nagy növekedési ígéreteit már elengedte, 2023-hoz képest csak minimális pluszban leszünk az év végére. Az új ígéret most az, hogy 2025-ben 3 százalék feletti lesz a növekedés. Ez nem irreális, főleg úgy nem, hogy az idei adat, amihez majd viszonyítunk jövőre, borzasztó gyenge.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.