Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Rettenetesen gyenge, minden várakozást durván alulmúló GDP-adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal az idei harmadik negyedévről néhány héttel ezelőtt. Mostanra elkészült a KSH a pontosított és részletes második becslésével is, és ebben sem láthatunk jó híreket: minden fontos szám maradt ugyanaz, mint amit megismertünk, azaz
a nyers adat szerint 0,8, szezonálisan és naptárhatással kiegyensúlyozott számok szerint 0,7 százalékkal gyengébb volt a magyar gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban.
Egy negyedév alatt, azaz április–júniushoz viszonyítva szintén 0,7 százalékkal esett vissza a gazdaságunk. Ez azt is jelenti, hogy technikai recesszióba estünk vissza – azt nevezik így, amikor egymás után legalább két negyedévben mérnek az előző három hónaphoz képest visszaesést. Ilyen most történik hetedik alkalommal 1995 óta, amikor a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t. Korábban 1996-ban, 2007-ben, 2008–2009-ben, 2012-ben, 2020 első fél évében, majd legutóbb 2022 júliusától 2023 márciusáig volt ilyen.
Az év egészére a kormány előbb 4 százalékos növekedést ígért, aztán ezt több lépcsőfokban 1,5 százalék környékire fogták vissza, a legújabb hivatalos kormányzati prognózis 0,8 százalék. Az első három negyedévben mindössze 0,7 százalékkal volt jobb a gazdaság teljesítménye, mint 2023 január–szeptemberében.
A KSH most közzétette részletesen is, miként állt össze a gyenge adat.
Az ipar teljesítménye 4,4 százalékkal gyengébb volt, mint tavaly ilyenkor. A magyar gazdaság helyzete nagyon hosszú időn át jórészt attól függött, hogy az autóiparunk hogyan teljesít, a kormány az elmúlt pár évben e mellé felhozta még az akkugyártást is, így már nem egy, hanem két iparágra teszik fel a magyar ipar jövőjét – ehhez képest rémes hír, hogy most a legnagyobb mértékben épp ez a kettő esett vissza. Csak azért nem lett még ennél is rosszabb a helyzet, mert a harmadik legfontosabbnak számító élelmiszeripar fékezte a visszaesést. Az építőipar eközben 4 százalékkal csökkent.
Nagyon látványos az is, hogy mekkorát üt a magyar gazdaságon az, ha nyáron rossz az idő. Idén is kemény aszály volt, így aztán a mezőgazdaság július–szeptemberi hozzáadott értéke 14,9 százalékkal rosszabb volt a tavaly olyankorinál. Régi kritika a mezőgazdaság helyzetével szemben, hogy nem készült fel eléggé a rossz időjárásra, ezt láthattuk a 2022-es nagy aszály idején is, és most újra ez tetézi a gazdaságunk egyébként sem kis bajait.
Ehhez képest apró jó hír, hogy a szolgáltató szektor legalább pluszban van, ott 1,9 százalékos a növekedés. A legnagyobb emelkedést, 5,9 százalékosat a művészet és a szabadidős szolgáltatások között mérte a KSH, de az oktatásban is 3,8, a logisztikában 2,8, az információs és kommunikációs szolgáltatások között 2,6 százalékkal nőtt a teljesítmény, a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban pedig 2,4-gyel. Rosszabb hír ezekhez képest, hogy a kereskedelemben még mindig csak 0,8 százalékos a növekedés, és itt tényleg csak apró vigasz, hogy pluszban van ez az ágazat, 2023 ugyanis annyira rossz volt, hogy ez így még mindig csak ahhoz képest számít elfogadhatónak.
Az is látszik a számokon, hogy az emberek szép lassan tényleg elkezdtek többet vásárolni, még ha ez nem is olyan kiugró, mint amit a kormány korábban remélt. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása – a bonyolult hivatalos névnél sokkal egyszerűbben: amit az emberek belföldön költenek el – 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint egy éve ilyenkor. Ez már nem rossz, csakhogy egyben azt is jelenti, hogy ha ezzel nincs annyira nagy baj, mégis technikai recesszióban vagyunk, akkor a kormány téved, amikor azt reméli, hogy majd csak ez a részlet megoldja a gazdaság problémáit.
Az igazán komoly gond ugyanis ott van, hogy a cégek mennyire kevés pénzt költenek a beruházásaikra. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 14 százalékkal zuhant vissza egy év alatt – az első negyed évben ezen a soron 7,3, a másodikban 15,3 százalékos visszaesést mért a KSH.
Ami pedig a jövőt illeti: a kormány az idei nagy növekedési ígéreteit már elengedte, 2023-hoz képest csak minimális pluszban leszünk az év végére. Az új ígéret most az, hogy 2025-ben 3 százalék feletti lesz a növekedés. Ez nem irreális, főleg úgy nem, hogy az idei adat, amihez majd viszonyítunk jövőre, borzasztó gyenge.
