CIB: Alig van mozgástér a költségvetésben, a forintárfolyam sokáig fog 4-essel kezdődni

Idén 0,7, jövőre már 3,2 százalékkal nőhet a magyar GDP, az infláció a mostani és a következő évben is 3,7 százalékos lehet – mutatta be Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a friss előrejelzést.

2024-ben sokkal kisebb lett a gazdasági növekedés, mint ahogy gyakorlatilag minden elemző várta (és persze ahogy a kormány számolt), az infláció pedig szerencsére szintén az eredetileg vártnál alacsonyabb volt. A kormány azzal szokta magyarázni a problémákat, hogy a lakossági fogyasztás nagyon gyenge, de a CIB szerint ezzel számolni lehetett, ráadásul régiós összehasonlításban sem feltűnően rossz a magyar adat.

Az igazi bajt Trippon szerint az okozta, hogy a beruházások úgy zuhantak össze, amivel legfeljebb a katasztrófa-forgatókönyvekben számoltak.

Jövőre a cégek beruházásai már lassan, fokozatosan növekedni kezdhetnek legalább az ideihez képest, de az állami beruházásokból még az ideihez viszonyítva is kevesebb lehet, összességében az idei 8 százalékos visszaeséshez képest 2,2 százalékkal nőhetnek a beruházások.

A költségvetésben nagy mozgástér nincs arra, hogy komoly élénkítésbe kezdjenek. Trippon szerint valószínűbb, hogy a hiánycél idén nem lesz meg (még a 4,5 százalékosra növelt változata sem), a következő két évben pedig csökkenni fog, de nagyrészt azért, mert az alacsonyabb kamatok mellett olcsóbb lesz finanszírozni az államadósságot. Az MNB-nek eközben az év végéig eltűnt, de 2025 elejére is beszűkült a mozgástere további kamatcsökkentésekre. A forint pedig egy kicsit erősödhet az év végéig – az amerikai választás környékén „kicsit túlhúzták” a befektetők, de hosszú távon

szokjunk hozzá, hogy 4-essel kezdődik az árfolyam.

Ha azt éreznék a piacokon, hogy kontrollálhatatlan költségvetési lazítás – kevésbé szakmai kifejezéssel: egy nagy választási osztogatás – kezdődik, akkor az már megjelenne a forintárfolyamban és a gazdasági mutatóinkban is. Trippon szerint az NGM most úgy kalkulál, hogy a 2022-eshez fogható választás előtti pénzszórásra nincs lehetőség, kisebb tételek jöhetnek; az pedig, hogy mit lépne a kormány, ha azt érezné, hogy csökkennek az újraválasztási esélyei, már egy egészen más kérdés.

Nem segít nekünk az sem, hogy Európa nem áll igazán jól: az eurózóna gazdasági aktivitása lanyha, a harmadik negyedéves növekedés csak egy egyszeri jobb számnak tűnik, amelyet annak is köszönhetünk, hogy az olimpia megdobta a fogyasztást, de egy ideig még nem lesz ennél sokkal jobb a helyzet. Számunkra az egyik legnagyobb baj az, hogy a német ipar szenved – az autóipar a gyenge kereslet miatt rosszul teljesít, ráadásul az elmúlt évtizedben nagyon komoly reformok maradtak el az ottani költségvetési politika miatt. A német ipar a CIB előrejelzése szerint 2025 közepén indulhat felfelé, ami a magyar beszállítóiknak nagyon jó hír volna, csak épp teli vagyunk kockázatokkal, hogy az amerikai kereskedelempolitika hosszú távon mennyire tesz keresztbe minden tervnek.

A globális gazdasági előrejelzésekben ugyanis át kellett rajzolni a makropálya prognózisait, miután Donald Trump lett az amerikai elnök. Volt egy olyan félelem a piacokon, hogy az amerikai választásnak hónapokig nem lesz egyértelmű eredménye vagy hogy polgárháború közeli helyzet alakul ki, ez szerencsére nem történt meg. Rövid távon Trump megválasztása pozitívan hathat a növekedésre – több költségvetési kiadással és adókedvezményekkel számolhatnak az amerikaiak, ami kihat a világpiacra. Ha a kereskedelmi háborút és a bevándorlás korlátozását komolyan gondolja a leendő elnök, az okozhat bőven bajokat, de a döntéshozatal tempója akkor is elég lassú lehet, a gazdaságba pedig még lassabban szivárognak be ennek a hatásai, így ez csak 2027-ben mutatkozhat meg a gazdasági mutatókon.