Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
„Beépítésre nem szánt területté” sorolja vissza Terézváros képviselő-testülete azokat a Nyugati pályaudvartól a Dózsa György útig húzódó állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyekre a Podmaniczky parkot álmodták meg – döntött keddi ülésén a képviselő-testület. Ehhez módosítani kell a kerületi építési szabályzatot, aminek az előkészületeivel azonnali hatállyal megbízták Soproni Tamás polgármestert.
A Podmaniczky park tervei rég elkészültek, bárki megnézheti őket az önkormányzat honlapján, s azokat a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztériummal is egyeztették. Az önkormányzat már 2025-ben nekilátott volna a parképítés első szakaszának, aminek az lett volna az előfeltétele, hogy az állam mérje fel az elhanyagolt, romos MÁV-épületekkel tarkított terület olaj- és nehézfém-szennyezettségét, s amennyiben az veszélyes, kármentesítse a területet.
Csakhogy mindez egy pillanat alatt veszélybe került a pályaudvarok felújítására megjelent Lázár-tervvel, ami minden egyéb szempontot felülírva csalogatná be 99 évre a magántőkét, miután a költségvetésnek belátható időn belül nem lesz pénze ilyen horderejű munkálatokra.
A MÁV által kiírt villámpályázat szerint a Nyugati pályaudvar esetében 283 700 négyzetméternyi fejlesztendő területről van szó, amibe beletartozik a tervezett park is; mindez az egész kerület egyhatod-része – olvasható a momentumos polgármester által a képviselő testület elé terjesztett anyagban. A pályázati kiírás szerint az állam projektcéget hozna létre, amelybe bevinné az érintett ingatlanokat, majd e vállalatba szállna be a pályázaton befutó magánfejlesztő tőkeemeléssel. Az ingatlanok az ígéretek szerint a 99 év során mindvégig állami kézben maradnak, a projektcég a hasznosítási jogot kapná meg felettük.
Csakhogy egy törvénymódosító javaslat, amit Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője fedezett fel, megengedi, hogy a magánbefektető akár 90 százalékos tulajdonrészt is szerezhessen a szóban forgó projektcégekben, így
gyakorlatilag korlátlan döntési jogosultságra tehessen szert azoknak a területeknek a fejlesztésében, ahol az állam „kereskedelmi célú hasznosítást” enged.
Vitézy ennek kapcsán ingatlanpanamáról és rablóprivatizációról dörög a közösségi oldalán. Soproni Tamás finomabban jellemzi a helyzetet keddi előterjesztésben: szerinte az állam ezzel a pályázattal teljesen feladta a korábban képviselt fenntartói és fejlesztői elveit és céljait, s anélkül támogatja a magánfejlesztőket, hogy a köz érdekében bármilyen biztosítékot kikötne.
Lenyomhatja a kormány a helyi akaratot
A kormány persze – egy szokásosan éjszaka megjelenő vészhelyzeti rendelettel – kiemelt beruházássá emelheti a leendő magántőkével társított projektcég fejlesztési elképzeléseit, ellehetetlenítve ezzel az önkormányzat által tervezett, leghamarabb 2025-ben meghozható változtatási tilalmi rendeletet, ami szerint a kritikus területen csak zöld közpark, illetve zöld közkert létesülhetne, építmény nem.
A kabinet által kiemelt beruházások esetében a helyi szabályokat és a közösségi érdekeket figyelmen kívül lehet hagyni, mint Soproni fogalmaz, „a város és a környezet érdekeinek egyeztetés nélküli felülírása” várható. Érvként hozza fel, hogy miközben a Nyugati és környéke Budapest egyik legnagyobb forgalommal terhelt része, fővárosi összevetésben a VI. kerületben a legkevesebb az egy főre eső zöldterület aránya.
A kerület ugyanakkor még mindig bízik abban, hogy újra egyeztethet az illetékes tárcával, s ezt kezdeményezték is.
Minimumprogramként az Eiffel tér és a Ferdinánd híd közötti, 20 éve használaton kívüli területen kezdenék el jövőre a parkosítást.
Megállapodás híján attól félnek, hogy még sűrűbb lesz a kerület beépítése, miután a leendő magánfejlesztőnek valószínűleg csak akkor lesz jó üzlet az állam helyett elvégezni a szükséges pályaudvari és környéki felújításokat, ha a szabadon fejlesztendő területet tele építheti. Az önkormányzati aggodalmakat növeli az is, hogy egyelőre nincs esély a korábban – uniós pénzből – tervezett grandiózus közlekedési fejlesztésekre, például a Kelenföldi pályaudvart a Nyugatival összekötő Duna-alagút, az M5 metró vagy új villamosvonalak megépítésére. A jelenlegi helyzetben viszont az esetleges további építkezések csak növelnék a Nyugati körüli közeledési káoszt.
A Nyugati pályaudvar mögötti elhanyagolt állami területre 2006-ban, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök idején még kormányzati negyedet terveztek, aztán volt szó közlekedési múzeum, a Pázmány Péter egyetem kampusza, cirkusz, majd végül artistaképző építéséről. Ezekből semmi sem lett, csupán az artistaiskolára készültek kiviteli tervek és – biztos, ami biztos alapon – kiemelő kormányrendelet. Amit – ha az állam valóban partner lenne a környék élhetőségét lényegesen és gyorsan javító Podmaniczky park létrehozásában – vissza kellene vonni.
Nyitóképünkön a rozsdanegyed, Nyugati pályaudvarnál. Fotó: Fazekas István
