Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Nem sikerült csökkenteni az államadósságot, a 2023-as 73,4 százalék után 2024-ben a GDP 73,9-74 százalékára nőhetett – ismerte el Nagy Márton a Portfolio tudósítása szerint. A gazdasági miniszter az első nagy sajtótájékoztatóját tartotta, amióta január elején a Pénzügyminisztérium beolvadt a nemzetgazdasági tárcába.
Azt is elmondta: a 2024-es magyar gazdasági növekedés 0,5 vagy 0,6 százalékos lesz, amikor megérkezik a végleges adat. A kormány eredetileg 4 százalékos növekedést tervezett az évre.
A miniszter úgy fogalmazott:
„2023-ban a családok bérét megette az infláció, egy sokkon van túl a családok jó része. Ezért a legfontosabb ennek a helyreállítása. Ezt a veszteséget vissza kell adni. Azt gondoljuk, hogy a családok nagy részénél ezt sikerült visszaadni.”
Megerősítette azt a sajtóértesülést is, hogy az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatója Hoffman Mihály lesz. Saját új hatásköreiről pedig azt mondta: a pénzügyminiszter „nem könyvelőként lép fel, hanem gazdaságpolitikusként”.
Nem marad árnyékban a miniszter idén
Veres Viktor
A kulcs szerinte az, hogy fordulat történjen a vállalatok hitelezésében, ehhez viszont arra van szükség, hogy nőjön a kereslet is. Mindenesetre a jegybank segítségére is szükség lesz – tekintett előre arra az időre, amikor márciustól Matolcsy Györgyöt Varga Mihály váltja majd az MNB élén.
Több, adózással kapcsolatos változtatást is bejelentett. A helyi iparűzési adónál eltörlik az előlegbefizetést – valószínűleg az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások esetében –, az áfa alanyi adómentességének határát 18 millió forintra emelik, a kisvállalati adó értékhatárát pedig a mostani 3-6 milliárd forint közöttiről 5-10 milliárdosra.
