A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.
Míg 1991-ben az egy főre jutó adósság 186 ezer forint volt, jelenleg már több mint 6,5 millió forint.
Három lejárattal is lehetett belőle vásárolni, mindet elkapkodták.
Donald Trump csapkodó gazdaságpolitikája elbizonytalanította a piacokat, ezért veszélyben van az amerikai állampapírok horgonyszerepe a befektetéseknél. A növekvő hozamokat a lakosság is gyorsan megérzi.
Tavaly év végén GDP-arányosan 73,5 százalék volt az államadósság mértéke, magasabb, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy az államadósság-kezelő a számok szépítése érdekében adósságot vásárolt vissza év végén. És még úgy is, hogy a kormány – bár a kitűzött célt jócskán elvétette – alaposan lefaragta a hiányt tavaly 2023-hoz képest.
A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.
Több forrás szerint az elvi döntés megszületett, a kormány most azt keresi, honnan kérhetne ekkora kölcsönt. Szóba jön mások mellett Katar vagy az USA.
A forint erősödése 422 milliárd forinttal szépítette a devizaadósság értékét, az államadósság így csak 2 ezer milliárd forinttal nőtt két hónap alatt. A(z inflációkövető) állampapírok hozamfizetései elvittek közel ezer milliárd forintot, a 13. havi nyugdíj közel 500 milliárd forintot. Február végére összejött az éves hiányterv 40 százaléka, de a cél teljesíthető lehet, az adóbevételek (pl. áfa, jövedéki adók, szja, illetékek) szépen folynak be.
A világ leggazdagabb országaiban az államadósság finanszírozásának költsége 2007 óta a legmagasabb szintet érte el tavaly, meghaladva a védelemre, a rendőrségre és a lakhatásra fordított összeget. A világ teljes adóssága eközben túllépte a 100 ezer milliárd dollárt.
Románia immár mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategória alján áll, leminősítésre utaló negatív kilátással.
A nyilvánvaló pénzügyi csőd felé meneteltünk – emlékszik vissza az 1995-ös stabilizációra Surányi György, az MNB akkori elnöke, aki a Bokros Lajos pénzügyminiszterrel együtt összeállított program egyik fő eredményének azt tartja, hogy az 1929–1933-as válság után ismét konvertibilis lett a magyar fizetőeszköz. Interjú.
Több mint 3800 milliárd forint megy majd rájuk.
Az uniós pénzügyminiszterek vita nélkül fogadták el azt a határozatot, amely rögzíti, hogy milyen mértékben nőhetnek a költségvetési kiadások Magyarországon. Korábban ezt az ügyet az Európai Bizottság “jegelte”, mert a magyar GDP-növekedési számok túlzottak voltak, később a magyar kormány újraszámolt és gyakorlatilag átvette a brüsszeli számításokat.
Az ÁKK – Magyarország nevében eljárva – összesen 1,5 milliárd euró összegben írt alá szindikált rulírozó hitelkeret megállapodást összesen 13 magyar és nemzetközi bank részvételével.
A miniszterelnök bejelentette a Jó Hírt: az állam fizeti a kamatokat az állampapírok után. A kormány (saját értelmezése szerint) átadta a rákosrendezői terület értékesítési jogát az Arab Emírségeknek. A szankcióellenes kormány mégis támogatja a szankciókat, miután Trump támogatja a szankciókat. Mészáros Lőrinc visszatér a Mátrai Erőműhöz, gázblokkot épít. A MÁV-ot a minisztériumi felügyelet és a számvevőszék is piszkálja. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Olyan dolog következik a magyar gazdaságban, ami még nemzetközi szinten is nagyon ritka: az államnak rengeteg pénzt kell kifizetnie heteken belül a nagy infláció alatt kiadott állampapírok után, miközben megtippelni is nehéz, mennyit fognak az emberek ebből visszatenni az államkasszába, vagy mennyire kezdenek el költekezni. Segítünk eligazodni, mi is jön.
Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
Az Európai Bizottság csütörtökön elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, miután a kormány ígéretet tett, hogy a költségvetési hiányt GDP arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli.
Decemberben 1077 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a pénzügyi tárca, majd a múlt héten csaknem ugyanannyival növelte, ám ezzel sem sikerült az év végén az államadósság rátáját csökkenteni.
Az eurózónához való csatlakozás négy fő kritériumának alakulását vizsgálta a GKI: ez alapján elmondható, hogy az elmúlt 10 évben mind távolabb került Magyarország a közös deviza bevezetésétől.
