Zöldpolitikustól nem meglepő, hogy elutasítja az atomenergiát. De miért ilyen formában lépett?
A 2014-ben kötött Orbán–Putyin-paktummal kapcsolatban három tényező változott meg az elmúlt hónapokban. Az egyik: tavaly decemberben egy törvénymódosítással lehetővé vált, hogy a Paks II.-beruházás elszakadjon az eredetileg rögzített 12,5 milliárd eurós ártól. E sokszor hivatkozott, kulcsrakész, fix ár már nem érvényes. Nem ismert, mi az új elképzelés, de vannak viszonyítási pontok: tavaly Csehországban a dél-koreaiak 16,8 milliárd euróra szerződtek, nemrég pedig kiszivárgott, hogy Robert Fico szlovák kormányfőt a Westinghouse 15 milliárd dolláros ajánlatával várhatják a Fehér Házban. Ezek azonban egy reaktorblokkra vonatkozó árak, Pakson pedig két új blokk építésére szerződtek. Ha ez 25 milliárd eurót jelent, akkor az eredeti ár megduplázódott, és ez minden magyar állampolgárra egymillió forint hitelt terhel majd.
A második tétel egy bosszantó dolog: Magyar Péter Tisza-vezér januárban kijelentette, hogy a Paks II.-beruházásból már nem lehet visszalépni. A projekt kezdete óta azzal politizálok, hogy ez egy teljesen elhibázott beruházás, és szerintem ez az ellenzéki térfélen legalább az orosz–ukrán háború kezdete óta evidencia kellene hogy legyen. Nem védhető, ahogy Magyarország az oroszokkal nukleáris energiában kalandozik, és így nincs rendben az sem, hogy Magyar Péter mást mondjon. Azt gondoltam, hogy az ellenzék új vezetőjét – pártjával együtt – egy kicsit irányba kell állítanom. A harmadik változást pedig a januári paksi gödöromlás jelentette, amelyből egyértelműen az látszott, hogy a kivitelezés a legegyszerűbb fázisban sem működik megbízhatóan.
Tordai Bence országgyűlési képviselő A 44 éves közgazdász-szociológus 2015–2018 között a Párbeszéd – A Zöldek Pártja párt szóvivője és kommunikációs igazgatója, 2018-tól országgyűlési képviselője, 2022. július és 2024. június között társelnöke, 2024. júniusban kilépett a pártból, azóta független képviselőként dolgozik
Fazekas István
Erre érkezett meg még két tétel. Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Laila Medina február végén kiadott állásfoglalásában javasolta a bíróságnak, hogy változtassa meg az elsőfokú tanács döntését, és meszelje el az Európai Bizottság Paks II.-t támogató két határozatát – ahogy azt Ausztria indítványozta. Az egyik határozat a beruházás állami támogatásának engedélyezéséről szól, a másik az uniós tendereztetési regulák alóli mentességéről. A kettő szorosan összefügg egymással, de mi most az előbbiről beszélgetünk. A másik tényező pedig az, hogy a Bizottság szorgalmazza az EU leválását az orosz energiaforrásokról; nemcsak a gázról és az olajról, hanem a nukleáris energiáról is. Ez ügyben 2025 végéig nemzeti terveket kell benyújtani és 2027-ig megvalósítani az elszakadást.
Az atomerőművek építésével, működésével kapcsolatban egy átlagos szavazópolgárnak jórészt felületes ismeretei vannak, így érthető, hogy nálunk a paksi téma is leginkább egy hitvita. A brüsszeli beadványban mivel érveltek?
A piaci viszonyok kapcsán Paks II. esetében két fontos állításunk van.
