Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A G7-csoportban szereplő három nagy európai uniós tagállam – Németország, Franciaország és Olaszország – arra sürgeti Japánt és az Egyesült Államokat, hogy az európai példát követve használják fel a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna támogatására.
Az Európai Központi Bank attól tart, hogy az orosz vagyon felhasználása alááshatja az euró nemzetközi hitelességét és megbízhatóságát – ez az aggodalom azonban enyhülhetne, ha olyan jelentős gazdasági szereplők, mint Washington és Tokió, szintén hasonló lépéseket tennének. Az országok pénzügyminiszterei egységes fellépést sürgettek az ügyben az online megbeszélésükön a brüsszeli Politico szerint, a témában kiadott közleményük viszont nem tartalmazott konkrét ígéretet a közös fellépésre.
A G7-es országok pénzügyminiszterei közölték, hogy „széles körű lehetőségeket dolgoznak ki Ukrajna finanszírozási igényeinek kielégítésére, amelyek között szerepel az is, hogy összehangolt módon felhasználják a saját joghatóságuk alatt befagyasztott orosz állami vagyon teljes összegét a háború befejezése érdekében”.
Az EU javaslata – amelyet még nem fogadott el minden tagállam – szerint körülbelül 140 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont használnának fel úgynevezett „jóvátételi hitelként” Ukrajna számára, kamatmentes konstrukcióban.
A Fehér Ház nyomást gyakorol az EU-ra, hogy használja fel a birtokában lévő orosz pénzeket, ugyanakkor egyelőre nem jelezte, hogy maga is kész lenne hasonló lépésre az Egyesült Államokban lévő, mintegy 7 milliárd dollár értékű orosz vagyon esetében. Japán szintén óvatos azzal kapcsolatban, hogy a befagyasztott orosz vagyonból jóvátételi hitelt nyújtson Ukrajnának, bár minden várakozás szerint követni fogja az amerikai példát. A kérdés már csak az, mit lép Amerika. A brüsszeli lapnak nyilatkozó, a G7 megbeszélésére rálátó személy szerint ez egyelőre nem világos még.
