Lehetne olcsóbb az áram, ha nem annyit tudnánk a takarékosságról, hogy le kell kapcsolni a lámpát

Lehet-e az energia egyszerre zöld, stabil és olcsó? Hol van még tartalék, ahol spórolni lehet? Egyáltalán: mennyire maradt le Európa a zöld átállással? Erről beszélt a Budapest Economic Forumon, a Portfolio konferenciáján Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese (borítóképünkön) és Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.

A 2010-es évek unalmasak voltak, „nem nagyon hívtak konferenciára, de nem is lett volna nagyon mit mondanom. Bealudtunk, aztán fölébresztettek minket” – kezdte Jamniczky Zsolt. – „Ilyenkor elkezdünk ideologizálni, nehezen ismerjük be, hogy elaludtunk”. Kína képes volt alkalmazkodni, rövid idő alatt átállították az országot arra, hogy már lassan az energiafelhasználás harmadát adja a zöldenergia. Európa ezalatt aludt, most gyorsan próbál kikeveredni ebből a helyzetből.

Volt egy ideológiai fellendülés, hogy legyünk Európában tiszta zöldek, aztán rájöttek, hogy akkor a versenyképesség látja a hátrányát, utána a fukusimai katasztrófa miatti ijedtség, majd a hidrogén-infrastruktúra felfutása okozott rövid időre változást – reagált erre Mátrai Károly. Gyors döntésekkel gyors változást ebben a rendszerben el lehet érni, de csak óriási áldozatok árán, ahogy a német atomerőművek kivezetése is mutatta, Európának egy hosszú távú vízióra van szüksége szerinte.

Mátrai Károly

Fazekas István

Maga a molekula lehet olcsóbb, mint ma, de a rendszerhasználati díjak hosszú távon nem lesznek olcsóbbak – véli Mátrai. Amennyit költenek a beruházásokra, elképzelhető, hogy a rendszerhasználati díj aránya a számlában hamarosan nagyobb lesz, mint a gázmolekuláké vagy az áramszámlában az elektronoké. Az áram díja vagy költsége még akár nulla vagy negatív is lehet – tette ehhez hozzá Jamniczky Zsolt. Észak-Európában már elég jó technikákat találtak ki arra, hogy a napon belüli árak és felhasználás alakításával olcsóbbá tegyék az energiát, itt még vannak lehetőségek. Az E.ON már kijött kkv-k számára időzónás elszámolási lehetőséggel, ebben 30 százalék megtakarítást is elérhetnek azzal, ha 10 és 16 óra között használják fel a cégek a legtöbb energiát, nem utána, amikor a lakosság a legtöbbet fogyasztja, de egyelőre nagy az elutasítottság – mondta el.

A fogyasztói tudatosságban sok-sok tartalék van, az energiatudatosság az idősebb generációnál megállt abban, hogy mindig lekapcsolják a villanyt, a fiatalabbak már le sem kapcsolják – folytatta Mátrai Károly. A cégeknél vannak itt lehetőségek, hogy úgy alakítsák a működésüket, hogy azzal kevesebb energiát használjanak. Jamniczky Zsolt ehhez még hozzáfűzte: az is nagy előrelépést jelentene, ha a magyar épületállománynak nem a kétharmada volna rosszul szigetelt.