„Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd” – így kommentálta Virovácz Péter, az ING elemzője a ma reggel kiadott szeptemberi inflációs adatot. Az árak 4,3 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál – pontosan ugyanilyen szám érkezett júliusban és augusztusban is –, havi szinten pedig két hónapja nincs egy ezrelékpontnyi elmozdulás sem az átlagban.
A részletekről Virovácz azt emelte ki, hogy látszik már a forint erősödésének hatása. Részben ennek tudja be azt, hogy az élelmiszerek 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek augusztus óta, és „a forint ereje a tartós fogyasztási cikkek esetében is kordában tartja az áremelkedést”. Azt is hozzátette: arra számítani lehetett, hogy a nyaralásokhoz kapcsolódó szezonális árváltozások – vagyis az, hogy az üdülési szolgáltatások és a távolsági közlekedés olcsóbbá válik a főszezon után – miatt havi összevetésben csökken a szolgáltatások árszínvonala, de ez a változás elmaradt a várakozásoktól.
Ráadásul az emberek továbbra is magas inflációra számítanak, ami önmagában nehezíti azt, hogy lassuljon az áremelkedés, hiszen az alapján hozzák meg a pénzügyi döntéseiket, hogy milyen lesz szerintük az infláció. „Bár látszik némi fékeződés, a várakozások továbbra is magasan ragadtak, amely megnehezíti a jegybank (és a gazdaság) számára, hogy rövid távon elérhető közelségbe kerüljön a 3 százalékos inflációs cél” – írta Virovácz.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője úgy látja: a friss adat „kisebb pozitív meglepetésként értékelhető”. Az ipari termelői árak közelmúltbeli alakulása, a visszafogott energia- és importált termékárak, az erősebb forint ugyanis várhatóan tovább támogatja az infláció mérséklődését – tette hozzá.
A nagy probléma szerinte is az inflációs várakozások alakulása. De az is feljebb küldheti az inflációt, ha a választás előtti osztogatást és a viszonylag nagy béremeléseket látva a cégek úgy döntenek, hogy bátrabban emelnek árakat majd 2026 elején – ez szerinte főleg a szolgáltató szektorban jelent kockázatot.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy kalkulál: különösebb meglepetést nem jelent a mostani adat, novembertől lehet majd a bázishatás miatt látványos csökkenés, ami felszínre hozhatja a kérdést, hogy induljon-e újra a kamatvágás.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az árrésszabályozás nélkül 5 százalék fölötti lenne az infláció, és a 3,9 százalékos maginfláció is épp csak a toleranciasávon belül van, ami mutatja, hogy „az inflációt nem sikerült még teljesen megzabolázni”.
Megszólaltak az élelmiszer-kereskedők is, akiket különösen rosszul érint az árrések szabályozása. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy kommentálta a friss számot: az, hogy az élelmiszerek lefelé húzzák az inflációt, de az még így is az MNB célsávja fölött áll, „mutatja, hogy az árrésstop felesleges, és nemcsak az élelmiszerárakkal van probléma, hanem általában a beszállítói árak emelkedésével. A problémák forrását nem a kiskereskedelemben kellene keresni, hanem a termelők, feldolgozók és gyártók költségeiben.” Azt is hozzátette, hogy a mostani adatokban még nem látszik, ahogy október elejétől a hulladékgazdálkodási termékdíjakat váratlanul megemelte a kormány, de emiatt
a következő hónapokban várhatóan többek között emelkedik az élelmiszereknél az étolaj és számos üveges termék ára, ezen felül a nem élelmiszer jellegű árucsoportban a lakberendezési termékek árai is.
