Július óta nem tud lejjebb menni az infláció

Ahogy júliusban és augusztusban, úgy szeptemberben is 4,3 százalékos volt az infláció – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árak két hónapja gyakorlatilag befagytak: havi alapon júliusról augusztusra, majd augusztusról szeptemberre is stagnálást mért a KSH. A Magyar Nemzeti Bank által elvárt 2-4 százalék közötti szintet tavaly novemberben sikerült utoljára elérni.

Részletesen így jött ki a friss adat:

• az élelmiszerek ára átlagosan 4,7 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,
• a háztartási energia átlagos ára 10,6 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és a dohány 7,1 százalékkal drágult,
• a szolgáltatásoknál 5,9 százalékos volt az áremelkedés,
• a tartós cikkek 2,5 százalékkal kerülnek többe,
• a ruhák 2,4 százalékkal,
• az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel 0,6 százalékkal drágult.

Mi történik az energiaárakkal? – kérdezhette bárki, aki ránézett a számokra az elmúlt hónapokban. Júliusban és augusztusban egyaránt azért mértek 4 százalék fölötti inflációt, mert 23, illetve 23,2 százalékos gázáremelés jött ki, szeptemberben pedig már 23,4 százalékra nőtt a gázáremelkedés a statisztikában, miközben valójában nem változott a vezetékes gáz ára. A KSH a rezsicsökkentés elengedése óta hivatal hónapról hónapra megbecsüli, hogy mennyi fogyott a fogyasztási határ alatti, nyomott árú gázból és mennyi a hétszeres árúból. Idén emellett az kavart be a nyáron, hogy egy tizenkét havi mozgóátlagba mindig a kettővel korábbi hónap adata volt a legfrissebb, amely bekerülhetett – tehát júliusban a májusi fogyasztási szám –, a szokatlanul hűvös május feljebb lökte az inflációt.

Az élelmiszerárak kapcsán a KSH is arra jutott, amit a HVG havi bevásárlókosarában számoltunk: augusztushoz képest csökkentek az árak, de ezt az idényáras élelmiszerek áresése magyarázta, és ezzel is bőven a tavaly ilyenkori szint fölött vannak.

A csokoládé és kakaó 19,2, a tojás 18,2, a kávé 17,6 százalékkal drágább, mint egy éve volt. Az idényáras élelmiszerek, azaz a krumpli, zöldség és gyümölcsök 9,2, az étolaj pedig 8,4 százalékot drágult egy év alatt. A margarin viszont 29, a liszt 12 százalékkal olcsóbb lett, de a tejtermékek 8,4, a cukor 8,2, a párizsi és kolbász 7,7, a tej 7,4 és a sertéshús 4,5 százalékos áresése is lejjebb húzta az átlagot.

Mindig nagyon fontos része az inflációnak az, hogy mi történik az üzemanyagokkal. Ezúttal ezek 0,3 százalékkal voltak lejjebb, mint egy éve ilyenkor, azaz most is fontos részük volt abban, hogy nem magasabb még ennél is az összesített mutató.

Az egyébként nem túl izgalmas nevű „egyéb cikkek, üzemanyagok” csoport másik igazán fontos részét a gyógyszerek jelentik. Ezekre önkéntesnek nevezett árkorlátozást vezettek be, ráadásul ahogy a KSH-tól megtudtuk, pont azokra a gyógyszerekre, amelyekből az inflációt számolják. Így is az jött ki, hogy 4,4 százalékkal drágábbak a gyógyszerek a tavaly szeptemberinél.

De nyomást gyakorolt a kormány a cégekre, hogy csökkentsék az árakat a szolgáltató szektor több részén is. A telefon- és internetdíjak most 2,6 százalékkal magasabbak, mint egy éve, a „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű soron pedig, ahova a banki díjak is tartoznak, 5 százalékos az éves növekedés. A teljes szolgáltató szektor 2024-ben és 2025 elején nagyon látványosan húzta felfelé az inflációt, azóta ez az áremelkedési ütem már valamelyest lassult. Ebből a szempontból jó hírnek tűnhet, hogy augusztusról szeptemberre 0,4 százalékkal estek átlagban a szolgáltató szektor árai, de a bázishatás miatt az 5,9 százalékos éves emelkedés még így is nagyobb, mint amit a nyár bármelyik hónapjában mértek. És ami még tovább árnyalja a képet: azt, hogy augusztushoz képest lejjebb ment a szolgáltatások átlagára, szinte teljes egészében az magyarázza, hogy az üdülési szolgáltatások, valamint a távolsági célú utazások olcsóbbak lettek, vagyis itt nem valami nagy extra árzuhanást láthattunk, hanem pontosan ugyanazt, amit minden évben, szeptemberben olcsóbb nyaralni, mint augusztusban.

A tartós termékek viszont már hosszú ideje javítanak a teljes inflációs átlagon, most pedig már az is segít, hogy hónapok óta erősebb a forint, mint egy éve volt – ráadásul most már azokat a termékeket adják el a kereskedők, amelyeket pár hónappal ezelőtt egy, a korábbinál erősebb árfolyamon hoztak be külföldről. Így jött ki az, hogy a bútoroknál és háztartási gépeknél 2,8, a járműveknél 2,1 százalékos drágulást, az elektronikai eszközöknél pedig 0,4 százalékos árcsökkenést mért a KSH.

Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy az EU negyedik legnagyobb inflációja a mienk – az észt, a horvát és a szlovák adat már befutott, a románra még várni kell, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy az is magasabb lesz a magyarnál.

Az elmúlt két hónap adatai egyrészt azt jelentették, hogy 4,3 százalékkal fog nőni 2026 januárjától sok jövedéki adó, mert az inflációkövető adóemelést a júliusi számhoz igazítják – igaz, azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már többször is megemlítette, hogy ebből minimum az üzemanyag adóemelését a választás utánra halasztanák. Másrészt pedig az is kiderült ebből, hogy éves átlagban 4,7 százalékos lehet az infláció, másfél százalékponttal nagyobb, mint amekkorával a kormány eredetileg számolt, úgyhogy ezt a 1,5 százalékpontnyi különbözetet megkapják az idősek majd novemberben nyugdíjkorrekcióként. A kormány ezt óriási sikerként adja el, de valójában azt jelenti, hogy tíz hónapon át az idősek hitelezik a költségvetést, mert már megint nem tudta a kormány eltalálni, milyen lesz az éves infláció.

Az MNB nemrég kiadott Inflációs jelentése szerint a kötelező és az önkéntes árkorlátozó intézkedések érdemben mérséklik az inflációt hónapok óta, vannak hónapok, amikor akár másfél, éves átlagban 1,1 százalékponttal kisebb lehet az infláció ezek miatt. A kiszámítható forintárfolyam és a szigorú monetáris politika is segít a jegybank szerint, de az élénk fogyasztás növelheti a cégek mozgásterét az árazásban, és persze amikor majd kivezetik az árkorlátozásokat, ugyanígy megnő az infláció. Azt pedig elemzők teszik ehhez hozzá rendszeresen, hogy a választás előtti osztogatás is feljebb lökheti az árakat.