Két városrész esetében alkalmazná Törökbálint a betelepülési hozzájárulást az önazonossági törvény alapján. Az ötmilliós betelepülésit további egymilliós lakcímlétesítési díjjal is megfejelnék az egyik helyen.
„Városunk infrastruktúrája túlterhelt! Jelentős ráfordítás nélkül nem bír el további nagy léptékű beépítésből származó lakossági betelepülést” – írta Szőke Péter törökbálinti polgármester hétfő este egy Facebook-posztban, amivel az önazonosság-védelmi rendelet bevezetését indokolja és készíti elő.
A rendelet két településrészt érintene:
A két területre beköltözni szándékozóktól emellett minden esetben ötmillió forint betelepülési hozzájárulást kérnének, amit az infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására fordítana a város.
A fenti intézkedés azonban egyelőre csak terv, amit a polgármester szerint társadalmi egyeztetésre fognak bocsátani.
Törökbálintot, ahol pont a közelmúltban kaszáltak el egy nagyszabású, dubaji hátterű fejlesztést, egy sor másik település is megelőzte az önazonossági törvény alkalmazásában, igaz, sokan alkotmányellenesen használják:
Legfeljebb választási gumicsontként értékelhető a helyi önazonossági törvény: a kontroll érzetét nyújtja a jellemzően elmaradott kistelepülések lakóinak. A pongyola szövegezés miatt azonban a jogszabály szinte mindegyik rendelkezése alkotmányellenes.
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három év után megnéztük, hogyan alakult a sorsuk.
