Pert vesztett a Pallas Athéné Alapítvány felügyelőbizottsága, számot kell adniuk arról, elvégezték-e a dolgukat

Fényes nappal zajlott a közpénzek lenyúlása a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványban, ami természetesen megakadályozható lett volna, ha legalább azok a szervek teszik a dolgukat, amelyeknek ténylegesen az lett volna a feladata, hogy ellenőrizzék a gazdálkodásának a szabályosságát. Elsőhelyi felelősség magának az alapítványnak a felügyelőbizottságát terheli

– indokolta a HVG-nek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TIM) jogi vezetője, miért kérték közérdekű adatok kiadását a jegybanki alapítvány felügyelőbizottságától.

Azután cselekedtek így, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén márciusban leleplezte a PADME visszás vagyongazdálkodását és feljelentést tett a feltételezett, százmilliárdos vagyonvesztés miatt. A TIM a 2014-es kezdetektől – különféle jogi eljárásokat indítva – fellépett az ellen, hogy a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) 266 milliárd forintnyi közpénzt helyezett ki álszent módon alapítványba, a jegybanktörvényben lefektetett funkcióival ütköző célokra, ám mindenhonnan lepattantak.

Most azonban másodfokon megnyerték azt a pert, amit a Fővárosi Törvényszéken indítottak azért, mert nem kapták meg a PADME felügyelőbizottságától kért adatokat. Arra lettek volna kíváncsiak, hogy a felügyelőbizottság – az alapítvány alapítói okiratának és a jogszabályoknak megfelelően eljárva – ellenőrizte-e a PADME gazdálkodásának a törvényességét és a célszerűségét, s erről milyen dokumentumok születtek. Elvben a felügyelőbizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az alapítvány kuratóriumi döntései összhangban álltak-e legalább a lefektetett céljaival. Jelezniük kellett volna a kuratóriumnak is, és az alapítónak is,

ha a célok megvalósítását, illetve a pénzügyi gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látják

– hangsúlyozta a HVG-nek Ligeti, aki szerint kizárólag olyan iratok kiadását kérték, „amelyek a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatainak az ellátása körében keletkeztek”.

Ha a felügyelőbizottság a fentiek szerint cselekedett volna

akkor nyilvánvaló, hogy nem következett volna be százmilliárdos nagyságrendű közvagyonvesztés

– érvel Ligeti. Főleg olyan körülmények között lett volna ez fontos, hogy magának az MNB-nek a felügyelőbizottsága nem, csak az ÁSZ ellenőrizhette az alapítványt – derül ki abból interjúból, amit Nyikos László, a jegybanki felügyelőbizottság volt tagja, egykori ÁSZ-elnök adott augusztusban a HVG-nek, önkritikusan elismerve, hogy évekig tudomásul vették ezt a jogfosztást.

A PADME-féle felügyelőbizottság nem tudta érdemi érvekkel alátámasztani, hogy miért tagadja meg az adatközlést. E helyett technikai okokra hivatkozott, például arra, hogy nem digitalizáltak minden iratot, vagy arra, hogy a TI esetenként nem is meglévő adatok kiadását, hanem „újak” előállítását kérné tőlük. A háttérben az is állhat, hogy a PADME kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjait lecserélték a mostani jegybankelnök, Varga Mihály belépésével, s az újak még nem látnak tisztán abban, mi zajlott a Matolcsy-időkben, miről vannak dokumentumok és miről nincsenek. Ez azonban nem menti fel őket a kötelezettség alól, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos közérdekű adatokat ki kell adniuk.

Hogy betöltötte-e a funkcióját, odafigyelt-e a tőle elvárható módon a felügyelőbizottság a PADME gazdálkodására vagy sem, annak 45 napon belül ki kell derülnie, miután a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ennyi időt adott az adatok kiadására. A jogerős döntés annyiban szűkítette a nyári, a TIM-nek szintén igazat adó elsőfokú ítéletet, hogy a dokumentumokat csak a 2025. március végéig terjedő időszakra, s nem a mostani jogerős verdikt kimondásáig kell kiadni elektronikus úton, és nem kell megoldani, hogy keresni lehessen bennük.

Matolcsy György, az MNB volt elnöke.

MTI / Koszticsák Szilárd

A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2024-ben, amikor már folyt az ÁSZ vizsgálata és nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet sokáig takargatni a vagyonvesztést, a jegybank Matolcsy György-féle vezetése elkezdte gyakorolni az addig teljességgel elhanyagolt alapítói kontrollt – derül ki magából az ÁSZ-jelentésből. Felszólításukra a PADME felügyelőbizottsága 2024 végére eléjük tett egy vizsgálati anyagot, ami „éles ellentétben állt” az addig megkapott, formális éves tájékoztatókkal. Sőt, a testület 2025 elején arról is informálta Matolcsy Györgyöt, hogy „az alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. Ám, ha kényszerhelyzetben észbe is kaptak, az még nem menti fel őket a korábbi mulasztások felelőssége alól – ezért is lényeges, hogy a TIM megkapja és nyilvánosságra hozza az adatokat.

Nem ez az egyetlen megnyert, a Pallas Athéné vagyonát érintő közérdekű adatigényléses pere a TIM-nek. A Fővárosi Ítélőtábla szeptemberben jogerősen döntött arról, hogy az alapítvány vagyonát kezelő cégnek, az Optima Zrt.-nek is ki kell adnia egy sor adatot, például arról, hogy pontosan kik, mikor, hogyan és miért kapcsolták be a vagyon menedzselésébe a Matolcsy György fia, Ádám üzleti-baráti köréhez tartozó Száraz István alapkezelőjét. Rákérdeztek továbbá az alapítványi vagyont bújtató magántőkealapok eltitkolt adataira is.

A szintén új vezérkarral bíró Optima nem ment el a bíróságra és nem adta ki az adatokat, arra hivatkozva, hogy a dokumentumok hiányosak és a meglévőket sem voltak még képesek áttekinteni. Ez ugyan az infótörvény alapján nem mentség, de nem adják fel: mint Ligeti elmondta, az Optima a Kúriához fordult, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat. Döntés már csak jövőre lesz.