Érdemben lefelé mozdult el az infláció, ennek ellenére az alapfolyamatok nem kedvezők – így kommentálta a friss adatokat Virovácz Péter, az ING elemzője. Miután a KSH közzétette, hogy 3,8 százalékosra lassult az infláció, a szakértő azt emelte ki: a mutató fékezése 80 százalékban két okra vezethető vissza: a tavalyi magas bázisra, valamint arra, hogy az üzemanyagok 5 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve ilyenkor.
Az élelmiszer-infláció éves alapon számolva ugyan tavaly szeptember óta most a legalacsonyabb, de fontos részlet, hogy havi alapon nem folytatódott az árcsökkenés. A tartós fogyasztási cikkek esetében különösen sokat számít, hogy a forint erős, ez kordában tartja az áremelkedést. A legnagyobb meglepetés Virovácz szerint az, hogy a szolgáltatások átlagos ára a novemberben szokásos csekély emelkedés helyett 0,1 százalékkal még csökkent is októberhez képest. Ez annak tudható be, hogy a belföldi üdülés és a repülőjegyek ára a szokásosnál nagyobb mértékben esett.
Rövid távon a termelői árnyomás csökkenése és az alacsony energiaárak segíthetnek, hogy jó legyen az inflációs szám – emelte ki Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Azt tette hozzá: „A hatósági árkorlátozások szerepe továbbra is fennmaradt, elfedve a valós képet arról, hogy mennyire lehetnek erősek a mögöttes inflációs folyamatok, mennyire van ténylegesen jelen a strukturális árnyomás a magyar gazdaságban”.
Kiss Péter, az Amundi elemzője szerint a bázishatás mellett – hiszen épp 2024–2025 fordulóján voltak nagy áremelkedések – az euróhoz képest erős forint, az európai gázárak csökkenése és a globális olajárak gyengélkedése támogatja, hogy a következő hónapokban érdemben lassuljon az infláció. Abban minden elemző egyetért, hogy 2026 első hónapjaiban a mostaninál is jóval alacsonyabb számok érkezhetnek. Nyeste Orsolya 3 százalék alatti adatokat valószínűsít, Virovácz Péter még bátrabban azt is felvetette, „könnyen lehet, hogy akár 2 százalék alatti mutatót is látunk majd februárban”.
Abban viszont biztosak a szakértők, hogy hosszabb távon ezek után a bázishatás kifutásával nőni fog az infláció, hát még ha az árréskorlátozást is kivezetik. Virovácz szerint például jövőre ilyenkor, amikor majd épp a mostani alacsonyabb szinthez fogjuk hasonlítani az akkori árakat, 5 százalék környékére is felszökhet majd az áremelkedés üteme, éves átlagban pedig 3,4 százalékos lehet jövőre. Az ING és az Erste elemzői szerint mindenképp maradni fog hosszabb távon a magas kamatszint, Kiss Péter viszont úgy gondolja, újra előtérbe kerülhet az alapkamat csökkentésének kérdése, amit a devizapiacok is megérezhetnek, ezt az tompíthatja, ha az MNB kommunikációja elköteleződne a magas kamatok mellett.
Reagált az adatokra az Országos Kereskedelmi Szövetség is. Nem meglepő módon azt emelték ki: az élelmiszerek áremelkedésének szintje most lett annyira alacsony, hogy itt az idő kivezetni az árrésstopot.
