Egy fenntarthatóságra törekvő családi cég határozza meg a hazai outdoor-piacot

Az idén 35 éves a túraboltként indult Mountex, amelyet Sárközy András alapított meg 1990-ben, amikor Magyarországon még egyáltalán nem volt divat sem a túrázás, sem a sziklamászás. A vállalkozást fia, Mihály viszi tovább, aki arról beszél, milyenek a magyar vásárlók, hogyan válik élménnyé a szabadban töltött idő, miért nehéz versenyezni az online világban, és miként dolgozzák fel, hogy miközben óvnák a természetet, profitorientált cégként mégis a forgalom növekedésében érdekeltek.

Milyen körülmények között alakult meg a Mountex?
Harmincöt évesek vagyunk, a céget édesapám indította el 1990-ben. Ha még itt lenne köztünk, biztosan érdekesebben tudna mesélni, hiszen ő kezdte. Én inkább arról tudok beszélni, hogyan születtem bele mindebbe. Olyan családba érkeztem, amely állandóan sátrazott, a szállodában alvásról szinte nem is tudtam, mi az. Mindkét szülőm aktív életmódot folytatott. Az 1990-es években ez még nem volt trend, az emberek nem ilyen dolgokkal foglalkoztak. Nemcsak túrázni imádtak, vegetáriánusok is voltak, nagyon megelőzték a korukat. Korábban voltak próbálkozásaink saját gyártásra is, ám kiderült: a mi méretünkben ez nem működik gazdaságosan. Nem vagyunk akkorák, hogy ezt úgy tudjuk megtenni, hogy ne szabaduljanak el a készleteink. Volt például egy márkánk, a Rafiki, amelyet édesapám indított el egy társával az 1990-es években. Először Magyarországon gyártottuk, majd kivittük a termelést a Távol-Keletre. Végül eladtuk a márkát egy cseh outdoor cégnek, ők viszik tovább. Jelenleg nincs saját márkánk, kereskedők vagyunk tíz üzlettel, amelyek közül kettő The North Face-márkabolt. A nettó árbevételünk idén 5,5 milliárd forint körül alakul, a forgalmunk az elmúlt hét-nyolc évben folyamatosan emelkedett.

És van már webshop is.
Az internetes áruházat 2000-ben hoztuk létre, most három Mountex-webshopunk van: a magyar mellett egy Szlovákiában és egy Romániában. A szívem inkább az offline térhez húz, mert ott tudunk igazán értékes tippeket, segítséget adni a vásárlóinknak, még akkor is, ha ma az a trend, hogy sorra alakulnak a gigaméretű webáruházak. Ezek jellemzően cseh és lengyel cégek, arrafelé az utóbbi években jobban fejlődött a gazdaság. Azt látjuk, hogy az online kereskedelmet valójában nagyon tolja az offline jelenlét: a vásárlóink szívesen járnak be a boltokba, a keresletet a hagyományos üzletek generálják, az pedig egy másik kérdés, hogy a forgalom végül hol realizálódik. Nagyon komoly árversenyben vagyunk, az elmúlt hét év erről szólt. Nem tudjuk pontosan, hogy a hozzánk betérő, végül nem vásárló ügyfelek hány százaléka megy el valamelyik versenytársunkhoz, de az biztos, hogy ők is profitálnak a mi offline boltjainkból: ha ezek nem lennének, minden bizonnyal kisebb lenne az érdeklődés az egész piac iránt. Egyébként jóval nagyobb az offline forgalmunk, a webes eladások nagyjából húsz százalékot tesznek ki.

Hogyan kezelhető az árverseny?
Nekünk persze árt, de a vásárló jobban jár. Miközben a csapaton belül sokszor bosszankodunk, hogy egy adott termék mennyire olcsó valahol máshol, és azon tanakodunk, mit lehet ezzel kezdeni, a vásárlónak jó, ha van verseny, mert jobb áron jut hozzá a termékhez. Ez egy ilyen piac: aki ügyesebb és jobban áraz, vagy jobbak az egyéb feltételei, az nyer. A vásárlót nem kell, hogy érdekelje, hogy az adott cég a piacszerzés miatt nyomja-e le az árat, vagy azért, mert annyira hatékony, hogy ez számára így is fenntartható. Sok cégnek ez egyébként nem fenntartható, mások viszont hatalmas portfólióval rendelkeznek, és nem feltétlenül az érdekli őket, hogy egy adott márkának milyen hagyománya és múltja van, hanem inkább az, hogy a termék éppen trendi-e. Ha látják, hogy nem megy jól egy márka, egy-két hónap múlva levágják az árát, majd nem foglalkoznak vele tovább. Nekünk viszont közeli kapcsolatunk van ezeknek a márkáknak a képviselőivel, és sok hozzáadott értéket is adunk a termékekhez – de minél inkább nekünk is le kell nyomnunk az árat. A tapasztalatainknak köszönhetően tudjuk, hogy egy adott márkának mely termékeit érdemes megvásárolni, és melyeket nem, mert látjuk, melyik az a darab, amely nem sikerült jól. A kollégáim rengeteget tudnak, és az információkat a vásárlóknak is átadják. Az árversennyel azonban szűkülnek ezek a lehetőségek, mert ha alacsonyan akarjuk tartani az árakat, akkor valamiben engednünk kell – például abban, hogyan néznek ki a boltjaink.

Hogyan változik a piac?
Az outdoor termékek világára is egyre inkább jellemző az, ami a divatiparra. A cégek többsége rájött arra, hogy ha minden évben ugyanazokat a termékeket gyártja, és nem változtat színen, modellen, technológián, akkor lemarad. Jellemzővé vált az evolúció: azok a márkák, amelyek korábban csak a funkcióra koncentráltak, ma folyamatosan változtatnak, hogy fenn tudják tartani az érdeklődést.

Lehet, hogy egyes vásárlóink azt mondják, már nem azok vagyunk, mint régen, kicsit felhígultunk. De ha nem léptünk volna ebbe az irányba, ma már nem léteznénk. A márkák változásait nekünk is követnünk kell, ezért van az, hogy egyes boltjainkról már leszedtük a „Túrabolt” elnevezést, és új logót készítettünk, amelyen napmotívum is látható. Ez is azt mutatja, hogy nyitjuk az ollót, és a szabadban eltöltött idő élményére hegyezzük ki a portfóliónkat. Nem arról szól a Mountex, hogy csak túrázóknak értékesítünk felszerelést. Azt üzenjük, hogy amit nálunk megvásárol, azzal még nagyobb élvezet lesz a természetben töltött idő.

Milyenek a magyar vásárlók?
A kezdetektől fogva minőségi, funkcionális termékeket forgalmazunk. Ez azt jelenti, hogy nem elég, ha egy termék jó, valami pluszt is kell adnia. A vásárlók tudják, hogy nálunk magasabb kategóriás termékek vannak, ezért elvárják, hogy komfortosabbá vagy biztonságosabbá tegyék a szabadban töltött időt.

Az egyik boltban van egy mászóterem is.
Ez inkább a küldetésünk része. Apám szeretett olyan dolgokat beépíteni a cégbe, amelyek nem csak az értékesítésről szólnak. Ezt én is átvettem, szerintem is többről szól a Mountex, mint puszta eladásról. Apám sziklamászó volt, de a mi 250 négyzetméteres termünket nem lehet hatékonyan működtetni üzletileg. Van más olyan projektünk is, ami nem az eladásról szól. 2020-ban indult egy javítósarok, ahol egy kollégánk varrja meg az ügyfelek által behozott ruhadarabokat. Emellett van egy alkalmazásunk is, amelynek korábban „Túratippek” volt a neve. Ebben több mint kétszáz magyarországi túraútvonal leírása található meg, plusz az összes hazai turistaútvonal, és az erdőben navigálásra is használható. Most jutunk el oda, hogy az applikáció átalakul: belecsempésztük a törzsvásárlói rendszerünket, és átneveztük Mountexre.

Sokan ismerik a Black Friday-akciójukat is, pontosabban azt, hogy ezen a napon zárva tartanak.
Hatodik éve zárunk be minden boltot Black Fridaykor. Ilyenkor közösen elmegyünk kirándulni, este pedig megtartjuk azt a vacsorát, amit máshol karácsonykor szoktak megrendezni. Ez a döntés egyfajta véleménynyilvánítás: nem szeretjük a túlfogyasztást, és ezzel kicsit tiltakozunk is a mai divat ellen. Ez a gondolkodás része annak a filozófiának, amit a kezdetektől képviselünk. Tudjuk, hogy abból élünk, hogy termékeket értékesítünk, de a csapat jelentős része imád a természetben lenni, és látjuk, milyen következményei vannak a fenntarthatatlan életmódnak. Ez egy nagyon nehezen feloldható ellentét, folyamatosan keressük az egyensúlyt.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek