Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Trump szövetségest lát Putyinban, míg az európai vezetőkben ellenséget – derül ki a BBC moszkvai tudósítójának, Steve Rosenbergnek a hétfői sajtószemléjéből.
A Komszomolszkaja Pravda egyenesen azt írja az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát kommentálva, hogy az USA nem tekint többé fenyegetésként Oroszországra, a fenyegetést a militarizálódó Európa jelenti. „Az amerikai vezető filozófiája közelebb áll az Oroszország elnöke által vallott értékekhez, mint az óvilág politikusaiéhoz” – írják.
Az orosz sajtóban egyébként ezt az érzetet erősítve, már egy ideje bizalmaskodva csak Donaldként hivatkoznak az amerikai elnökre. „Donald számára Oroszország nem ellenség, hanem egy lehetséges partner a jövőbeni vállalkozásaihoz, mivel jól tudja, hogy két nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalom konfliktusa az apokalipszisbe vezet. Európára azonban liberális fellegvárként tekint, amit annak érdekében, hogy Amerikát újra naggyá tegye, el kell pusztítania” – áll a lapban.
A hadsereg hivatalos lapja, a Krasznaja Zvezda (Vörös Csillag) is az óvilág ruszofób politikusaiként hivatkozik az európai vezetőkre, míg az Izvesztyija meglehetős magabiztossággal állítja, hogy Trump mihamarabb belekényszeríti Kijevet a konfliktus feladásába.
A Trumpot övező dicshimnuszok mellett szaporodnak a lapokban az orosz gazdasággal kapcsolatos kedvezőtlen hírek. Persze azt nem kockáztatják meg, hogy ezeket összefüggésbe állítsák az országot sújtó nemzetközi szankciókkal. A Nyezaviszimaja Gazeta kimondja, hogy az orosz ipar a lehető legrosszabb helyzetbe került, és a távlati kilátások terén sem kecsegtet semmi jóval a lap, mivel kijelenti, hogy 2026 feladata az lesz, hogy meg kell tanulni ezzel együtt élni.
Csökken a munkaerő, az adóemelések túlszárnyalják a megemelt vámok mértékét, valamint egyre növekvő válsággá válik az elmaradt befizetések roppant mértéke. A lap szerint ráadásul fel kell készülni a globális piacon olcsó energiával házaló Oroszországban arra, hogy bekövetkezhet a rezsiárak megemelése. Ezenfelül számítani lehet arra is, hogy 2026 folyamán a gazdaság kulcsszektoraiban (olaj-, gáz- és vegyipar, valamint a gépgyártás, leszámítva az autóipart) meglévő befektetések csökkenni fognak. Ennek hatására az iparágak legnagyobb vállalatai szintén jelentősen csökkenteni fogják a befektetésre szánt költségvetésüket, ami a mezőgazdaságot is érzékenyen fogja érinteni.
És ha mindez nem lenne elég, a Kommerszant emlékezteti az olvasóit arra, hogy 2026. január 1-től az addigi 20 százalékos áfa 22 százalékra nő majd, aminek az okát az orosz állami költségvetésben tátongó lyukakban érdemes keresni.
A Moszkovszkij Komszomolec pedig arról számol be, hogy csak a Moszkvai régióból mintegy 850 ezer ember számára válik lehetetlenné, hogy külföldre utazzanak. Ennek ráadásul tényleg semmi köze nincs a szankciókhoz, ezek az emberek ugyanis elmaradásban vannak a fizetési kötelezettségeik terén. Befizetetlen bírságok, nem törlesztett hitelek és gyerektartási elmaradások okán kell otthon maradniuk, mivel az orosz törvények tiltják az ilyen típusú tartozással terheltek számára, hogy külföldre távozzanak.
Gazdasági kérdésekben még a hivatalos orosz kormányzati lap, a Rossziszkaja Gazeta is tartózkodik a hurráoptimizmustól, mindössze annyit közölt, hogy 2025 „nehéz év volt, de lehetett volna sokkal rosszabb is”. Bár, hogy a nehézség mit jelent pontosan, azt ugyanebből a cikkből megtudjuk, eszerint az orosz energetikai minisztérium közölte, hogy az ország szénipari vállalkozásainak 75 százaléka nem profitábilis.
Képünk illusztráció.
