Közel másfél évtizede nem tapasztalt havas időjárással köszöntött be az új év, amelynek az első napjai ugyan munkaszüneti napok voltak a többség számára, de ahogy beindult a munka, újra és jelentős mennyiségű hó kezdett hullani hétfő estétől. Szerda reggelre elesett az M1-es, kínlódott a repülőtér és a MÁV is, és további havazást is előrejeleztek a meteorológusok, akik csütörtöktől hófúvásra is figyelmeztettek. Bár a havazás az iskolai oktatásra nem volt különösebb hatással, a hóhelyzet sok embert állított kihívás elé, hogy időben beérjen a munkahelyére. Nem is feltétlenül a közösségi közlekedésben előfordult fennakadások vagy az utakon kialakult torlódások miatt – akár csak azért is, mert elment az idő a hólapátolással vagy a kocsi kiásásával.
Annak, hogy munkavállalóként mire érdemes odafigyelni, hogy a késés ne okozzon gondot a munkahelyen, Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, munkajogász segítségével néztünk utána.
Szóljunk előre!
A szakember a munka törvénykönyve előírásai alapján arra figyelmeztet, hogy elvárható a munkavállalótól, hogy haladéktalanul tájékoztassa a munkáltatót az időjárás okozta akadályról, és tegyen meg minden tőle telhetőt annak elhárítása érdekében. Ha a közlekedési akadályok általánosan ismertek, nincs szükség külön igazolásra, de ha például az időjárástól függetlenül késik az autóbusz, akkor a munkáltató kérheti a késés igazolását. Aki így jár el, azt nem érheti retorzió kötelességszegés miatt.
https://hvg.hu/elet/20260107_hoeses-havazas-orom-hogolyo-hoember-sieles-pszichologia-csend-termeszet-miert-szeretjuk-a-havat
Ilyen helyzetben a munkáltatónak lehetősége van mérlegelni, és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében akár arra is utasíthatja a munkavállalót, hogy inkább otthonról dolgozzon, aki ennek köteles eleget tenni. A home office – már ahol az adott munkakör lehetővé teszi – nagyon gyakori ilyen esetekben, leginkább ott, ahol egyébként is gyakorlat a munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.
Amennyiben a dolgozó jelzi, hogy késni fog, de nem próbálja meg a tőle elvárható módon elhárítani az akadályokat, az már könnyen kötelezettségszegésnek minősülhet, és szankcionálható – írta a munkajogász, aki szerint ilyenkor inkább enyhébb szankció, például írásbeli figyelmeztetés jöhet szóba. Ha azonban a munkavállaló nem értesíti a munkáltatót a késésről, és nem is jelenik meg a munkahelyén, már felmerülhet az azonnali felmondás lehetősége is. A munkajogász szerint ez viszont nem lehet automatikus, lehetőséget kell adni az érintettnek, hogy indokolja a távollétét, és kimentse magát. Ez egy esetleges per esetén lehet fontos: a jogviszony megszüntetésének indokát a munkáltatónak kell bizonyítania.
AFP / DPA / Julian Stratenschulte
Rendkívüli szabadság vagy munkában töltött idő, fizetés nélkül
A törvény értelmében a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki, és erről legalább 15 nappal korábban tájékoztatni kell a munkavállalót, aki az éves szabadságából 7 nappal rendelkezik szabadon, de neki is legalább 15 nappal korábban kell ezt jeleznie. Az előírásoktól el lehet térni a munkavállaló javára. Akár az is előfordulhat, hogy csak késve tudna beérni a rendkívüli hóhelyzet miatt, de ha már így alakult, inkább otthon maradna szánkózni a gyerekekkel, ezért inkább szabadságot kérne, akkor ennek nincs akadálya, már amennyiben a munkáltató hozzájárul.
Annak sincs akadálya, hogy a törvény alapján járó szabadságon túlmenően kapjon valaki „rendkívüli szabadságot”, ekkor a 15 napos értesítési határidőt sem kell betartani. Ez azonban aggályokat is hordozhat, például sérülhet az egyenlő bánásmód követelménye az időben beérő vagy beérni igyekvő kollégákkal szemben, és egyesek akár vissza is élhetnek a helyzettel.
https://hvg.hu/tudomany/20260107_hokaosz-memek-hoeses-havazas
A munkáltató messzemenően rugalmas lehet ott, ahol a törvény eltérést enged a szabályoktól a munkavállalók javára, de például a munkaidő-beosztást adott napon már nem tudja bérpótlékfizetési kötelezettség nélkül egyoldalúan módosítani. Hacsak nem kéri ezt a dolgozó írásban. Szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül az elháríthatatlan ok – például az eset függvényében a hófúvás – miatt indokolt távollét, ugyanakkor díjazás nem jár annak tartamára, de ledolgozni sem kell később.
Fokozott együttműködés és elháríthatatlan ok
Hajdu-Dudás Mária a hasonló időjárási nehézségek esetén fokozott együttműködést javasol a feleknek, szerinte előre is érdemes végiggondolni és előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat az ilyenkor követendő eljárásról. Például ki felé jelezze az időjárási akadályt, mi az a késedelem, amikor már nem éri meg bemenni a munkahelyre, mik a home office feltételei stb.
Az „elháríthatatlan ok miatti indokolt távollét” fogalma ugyanakkor a szakértő szerint – mivel kevés ezt értelmező bírósági döntés áll rendelkezésre – nem teljesen egyértelmű. Például megfelelő ok lehet, ha az adott, jellemzően kistelepülésen elzárta a házat a hó, nem járnak a távolsági buszok (vagy sztrájk, vonatkimaradás, árvíz és persze hófúvás), de ezzel szemben önmagában egy nem takarított járda már nem minősül ennek. Ez jogvitát is generálhat, ezért is fontos az együttműködési kötelezettség.
A hóhelyzet miatt idő előtt hazament, kirúgták, de hiába perelt
A szakértő egy konkrét esetet idézett fel, amikor havazás okozta, köztudottan rendkívül rossz időjárási viszonyok voltak, ami miatt a vasúti közlekedés is akadozott. A perbeli esetben a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát arra hivatkozással, hogy a munkavégzési helyét a munkahelyi vezetője kifejezett tiltása ellenére munkaidőben önkényesen elhagyta. Ennek során minősíthetetlen hangnemben közölte, hogy a munkát nem folytatja. Arra hivatkozott, hogy nem lesz több vonata hazafelé, amely információ nem volt helytálló, mert aznap még két vonat is közlekedett, továbbá busszal vagy személygépkocsival is megoldható lett volna a hazautazása. A munkavállaló a munkaviszony megszüntetéssel szemben bírósághoz fordult, melyet jogerősen is elvesztett.
A Kúria döntése értelmében a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségeit szegte meg, amikor a munkáltató utasításával tudatosan szembehelyezkedve több mint két órával a munkaidő végének lejárta előtt elhagyta a munkahelyét. Az utasítás megtagadására vonatkozó rendelkezések nem teszik megengedhetővé, hogy valaki arra hivatkozva távozzon idő előtt, hogy a rendkívüli időjárás miatt a munkaidő végét követően már nem tud hazajutni. Ezt ugyanis nem lehet olyan elháríthatatlan okként értékelni, ami mentesíthette volna a munkavégzési kötelezettség alól.
Az általános magatartási követelmények mindkét felet terhelik. A perbeli körülmények között – a munkaidő vége előtti távozás szándékának fél órával korábbi bejelentésekor – a munkáltató nem szegte meg a rá vonatkozó kötelezettségeket azzal, hogy nem engedte haza a munkavállalót. Ez független attól, hogy mikor jutott tudomására, hogy a munkavállalónak nehéz lesz hazajutnia. Az ítéletben azt is kimondták, hogy a munkavállaló nem tett meg minden tőle elvárhatót a hazautazása megszervezése érdekében, így például nem keresett más lehetőséget a hazajutásra a vonaton kívül.
https://hvg.hu/elet/20260107_Havas-Budapest-galeria
