Alkotmánybíróság: Nem sérti az Alaptörvényt, hogy az MNB eltitkolhatja, kinek adott „zöldhitelt”

A Magyar Nemzeti Bank 2021-ben hirdette meg a Növekedési Hitelprogram részeként a Zöld Otthon Programot a környezeti fenntarthatósági szempontoknak a hazai lakáspiacon történő érvényesítése érdekében. Egy meg nem nevezett médiaszolgáltató azt kérdezte az MNB-től, hogy melyik bank mennyi pénzt kapott ebben az akcióban, de a jegybank megtagadta a választ, a bíróságok pedig a jegybanktörvény banktitokra vonatkozó szabálya alapján igazat adtak neki.

Ezután fordult az érintett azt Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy a megismerni kívánt adatok nyilvánossága a közpénzek átlátható és tisztességes felhasználását szolgálná. Ezért a banktitok abszolút, korlátozás nélküli védelme nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel.

https://hvg.hu/gazdasag/20220601_lakashitel_zold_hitel_bank360

Az alkotmánybírók többsége ezt nem fogadta el. Határozatuk szerint az, hogy mely bankok vettek részt a zöldhitelprogramban, és mennyit kaptak, kapcsolatban van a jegybanki működés autonómiájával. Az MNB-nek mint jegybanknak a monetáris politika alakítására vonatkozó felelőssége és függetlenségének védelme kizárja, hogy a jegybankot a törvények akarata ellenére a monetáris politikai eszköztár egyes elemei alkalmazása körülményeinek, adatainak a kiadására kényszerítsék.

Ezért a többség (az előadó Handó Tünde volt) elutasította az alkotmányjogi panaszt, nem semmisítette meg a jegybanktörvény kifogásolt pontját.

Született azonban három hosszú és határozott hangú különvélemény Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Varga Réka alkotmánybíróktól. (A testület további két tagja, Czine Ágnes és Lomnici Zoltán ismeretlen okból nem vett részt a döntésben.) Szerintük a kért adatok közérdekű adatok, mert az MNB közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik. Továbbá nem állnak összefüggésben az ország árstabilitásának, a deviza és aranytartalék képzésének, a devizatartalék kezelésének vagy az árfolyam-politika kialakításának stratégiai kérdéseivel. A zöldhitelprogram kért részleteinek közzététele nem lenne hatással a monetáris politika befolyásmentes végrehajtására.

Ezért a kisebbségben maradt alkotmánybírók szerint legalább fel kellett volna hívni a jogalkotót a hiányzó garanciális törvényi szabályok megalkotására, amelyek lehetővé tennék az információszabadság érvényesülését az MNB zöldhiteleivel összefüggésben. Vagy pedig a bírói ítéleteket kellett volna megsemmisíteni a különvélemények szerzői szerint, mert úgy is lehet értelmezni a helyzetet, hogy a projektum végrehajtásában közreműködő kereskedelmi bankokat közreműködői feladataikra tekintettel igazából nem illette meg a banktitok védelme.

 A kisebbségi véleményt azonban leszavazták, tehát csak információként szolgál.