A jegybank monetáris tanácsa (mt) a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon idei első, január 27-ei ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék.
A kamattartás nem volt meglepő, bár a monetáris tanács decemberben már terítékre vette a kamatcsökkentést. Újdonság volt az iránymutatásban, hogy a tanács „folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
Nem változott ugyanakkor a decemberi iránymutatásban, hogy a tanács szerint a kockázatok
óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
Az év eleji átárazások mértéke még nem ismert, a januári inflációs adatot csak február 12-én publikálja a KSH. A forint árfolyama stabil (az euróval szemben 380 fölött mozog). A monetáris tanács által kiemelten figyelt inflációs várakozások mérséklődtek, de még mindig indokolatlanul magasak. A nemzetközi helyzet továbbra is bizonytalan.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezet ráz Donald Trump amerikai elnökkel a Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozóján, a béketanács ülésén 2026. január 22-én
AFP / Fabrice Coffrini
Mindennek megfelelően az elemzői vélekedések szerint legkorábban februárban (24-ére van beütemezve kamatdöntő ülés) jöhet kamatcsökkentés, de valószínűbb, hogy csak márciusban, amikor a jegybank kiadja a friss inflációs és makrogazdasági prognózisait tartalmazó Inflációs jelentését. Különösen, hogy februárban az infláció mélypontra fog zuhanni – és a februári adatot márciusban közli a KSH. Bár elsősorban csak a bázishatások (a viszonyítási alap) miatt, márciustól emelkedés várható. Ráadásul a januári szokatlan hideg miatt technikai okokból a márciusi, áprilisi inflációban fog inflációs többletet kimutatni a statisztikai hivatal. (A kormányzati „rezsistoptól” függetlenül.) Ráadásul a jegybank alapvetően nem az infláció aktuális mértékének megfelelően dönt, a cél az árstabilitás (a 3 százalékos infláció) „fenntartható elérése” az előrejelzési horizonton – ami 1,5 év.
A jegybank várható monetáris politikájától Varga Mihály elnök nyújt felvilágosítást a kamatdöntés után, de nagy valószínűséggel a decemberi üzenet hangsúlyozása várható: a monetáris tanács adatvezérelt üzemmódban dönt, de fontos az óvatosság és a türelem.
