Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette a decemberi inflációs jelentésének fő prognózisait. Az előrejelzés szerint a GDP idén 0,5 százalékkal, jövőre 2,4 százalékkal, 2027-ben 3,1 százalékkal nőhet. Az infláció idén éves átlagban 4,4 százalékra várható, jövőre 3,2 százalékra, 2027-ben 3,3 százalékra.
Az előző, szeptemberi kiadásban az idei évre 0,6 százalékos gazdasági növekedést, éves átlagban pedig 4,6 százalékos inflációt jósoltak. 2026-ra 2,8 százalékos GDP-bővülést és 3,8 százalékos inflációt. Az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés rosszabb volt, mint a jelentés három hónappal korábbi kiadásában (0,8 százalék). Márciusban pedig még 1,9-2,9 százalék közé tették az idei növekedési kilátásokat, de ki emlékszik már arra.
Szeptemberben Varga Mihály jegybankelnök azzal magyarázta az éves GDP-prognózist, hogy lanyha gazdasági növekedés várható, amit az élénk belső fogyasztás, illetve a külső konjunktúra helyreállása támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik. Az inflációval kapcsolatban a szeptemberi prognózis azt mutatta, hogy 2026 elején süllyedhet tartósan a toleranciasávba (2–4 százalék), és 2027 elején stabilizálódhat 3 százalékon, vagyis a jegybanki célon.
Terítékre került a kamatcsökkentés
A jegybank monetáris tanácsa (mt) a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon december 16-ai ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék. Ahogy már hónapok óta, kamatemelésre nincs szükség, kamatcsökkentésre pedig nincs lehetőség.
A friss inflációs prognózis ugyanakkor kedvezőbb képet mutat, mint a szeptemberi értékelés. Ennek megfelelően változott, kiegészült a jegybank iránymutatása. Ami nem változott: a kockázatok „óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A döntéshozók megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt”. Újdonság azonban, hogy az iránymutatás szerint a tanács „folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján
körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
Bár a jegybank továbbra is az óvatosságot hangsúlyozza, az iránymutatás változásával a kamatcsökkentés terítékre került.
