A kormány külön rendeletben mondja ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem.
A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet az Alkotmánybíróság múlt heti végzésére hivatkozik, azt állítva, hogy az egyértelművé tette, megerősítve korábbi, 2024-es határozatát, hogy a szolidaritási hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel, önkormányzati jogokat nem sért.
Valójában azonban az Alkotmánybíróság a múlt héten nem erősített meg semmit, hanem – ahogy Karácsony Gergely főpolgármester értelmezte – érdemi vizsgálat nélkül visszautasított egy bírói kezdeményezést, mondván: erről egyszer már döntött. Az a 2024-es döntés pedig az volt, hogy az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásáról szóló törvény nem Alaptörvény-ellenes ugyan, de épp azért, mert ez nem adó, a Magyar Államkincstárnak le kell folytatnia egy hatósági eljárást a beszedése előtt, hogy megállapítsa, mekkora összeget kell beszedni. Ez egyszer sem történt meg.
A kormány azonban a maga értelmezése szerint mondja ki, hogy a díj megállapítására és beszedésére a költségvetési törvényeket kell alkalmazni, és az államháztartási törvényt és a közigazgatási perrendtartást a veszélyhelyzet idején úgy kell alkalmazni, hogy „a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs”.
Ezzel a kormány maga mondja ki, hogy ha nem lenne háborús veszélyhelyzet, nem így kellene alkalmazni ezeket a törvényeket. A tavalyról maradt tartozásokat a szerdai hatályba lépés után 15 napon belül be kell szedni. A rendelet melléklete még a 2023-2024-es elmaradásokat is felsorolja: Budapest e két évre összesen 123 milliárd forinttal, a XIV. kerület 3,2 milliárddal, Budaörs 4,6 milliárddal, Szigetszentmiklós 2 milliárddal lett volna köteles hozzájárulni a központi költségvetéshez.
