Közigazgatási perben folytatja a pereskedést a főváros, miután az Alkotmánybíróság (Ab) nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulást – írta Karácsony Gergely a Facebookon.
A főpolgármester szerint az Ab keddi végzésében érdemben nem is foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival. Mint írta, a testület a Törvényszék indítványát nem elutasította, hanem érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, mondván, hogy a 2024-ben a szolidaritási hozzájárulás tárgyában hozott, ügydöntő határozatában foglaltak változatlanul irányadóak, ítélt dolognak minősülnek.
„A 2024-es döntés szerint csak tisztességes eljárásban állapítható meg a szolidaritási hozzájárulás összege, a kormányzatnak pedig biztosítania kell, hogy az elvonás ne legyen túlzó, az önkormányzati feladatellátást veszélyeztető mértékű” – tette hozzá.
A tavalyinál 10 százalékkal többet, majdnem 400 milliárd forintot von el idén önkormányzatoktól a kabinet szolidaritási hozzájárulásként, miközben továbbra sem látni, mely települések kapnak ebből a pénzből.
A Fővárosi Törvényszék tavaly küldte normakontrollra a szolidaritási hozzájárulás újfajta kivetési módját az Alkotmánybírósághoz. Korábban a költségvetési törvényben szereplő képlet alapján számolták ki, mennyi pénzt kell az egyes önkormányzatoknak befizetniük, idén viszont már a nemzetgazdasági miniszter rendeletben állapítja ezt meg. Az ellenben nem változott, hogy az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk abba, hogy mennyi pénzt adhatnak szegényebb településeknek, ez vet fel alkotmányossági aggályokat a Törvényszék szerint. Az Ab viszont keddi végzésében ezzel nem értett egyet. A testület szerint a 2024-ben a szolidaritási hozzájárulás tárgyában hozott, ügydöntő határozatában foglaltak változatlanul irányadóak, ítélt dolognak minősülnek.”